Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
184 LELETSTATISZIIKA. Vaszar. Gyalu alakú, csiszolt kővéső barna palából. Hossza 7, szélessége 5 cm. Vétel Ebenhocli Ferencitől. R. N. 107/1882. Villány. Pattintgatott és csiszolt kőszerszámok, pattintgató, csiszoló és őrlőkövek, agyag faltapaszok, gyöngyök és edények (35. számú rajz). Réz lapos véső (10. számú rajz). Rézcsákány (13, 14. sz. rajz). Bronz öntőrög (30. számú rajzon a 2-ik számú sarló alatt). Bronz tokos véső pi. o. 1. sz.) Bronz sarló (u. o. 2. sz.) Bronz lándzsacsúcs (u. o. 3. sz.) Üreges bronz eszköz, gyalu forma (u. o. 4. sz.) Bronz kés, 2 drb, az egyik u. o. 5. sz., a másik mint Hampel (i. in.) XVI. t. 7. sz., de nyelének füle nincs. Bronz karpereczek (30. számú rajz, 6—7. sz.) Bronz sodronytöredék (u. o. 8. sz.) 22 drb bronz gombos- és varrótű (jellemzőbb formáikat u. o. a 9—20-ik számok mutatják). La Téne ízlésű bronz fibula, 70-ik lap záró rajza. Juhász-féle gyűjtemény. Kerek agyagcsésze, vonaldíszszel s apró csücsökfüllel ; eltört. Hasonló, szarvasfülekkel. Apróbb füles bögre karczolt díszítéssel. Agyagcsésze kis füllel. Müller Mátyás ajándéka. R. N. 143/1874. Római kori leletek.. Abaliget. A község mellett fekvő barlangban eszközölt ásatásai (V. ö. őskori leletekkel) alkalmával Wosinszky Mór a barlang bejáratától nyugatra eső legelő lejtőjén, római kori égetett temetkezéseket tartalmazó temetőre akadt, melyeket amaz alig észrcvehatő dombok alatt lelt, melyek a mondott területen nagy számban láthatók. Wosinszky az általa fölbontatott legelső dombocskában 92 cm. mélységben, 11 cm. vastag égetett réteget talált, mely az egész tumulus szélességében húzódott végig. E réteg tele volt hamuval, szénnel, mesze- sedett emberi csontokkal s egészen apró edénytöredékekkel. A 2-ik tumulus fenekén a szénnel és hamuval teli, vörösre égett földrétegben, három római urnát, egy a patinától egészen átmart bronz s két rozsdaette vasdarabkát talált. Az urnák közül kettő jól iszapolt, vörösre égett agyagból, korongon készült; öblös teste kicsiny fenéken nyugszik s fölső részéhez szűk, mélyen lenyúló két nagy fül erősíttetett. A harmadik urna fekete szinti, korongon készült, retek alakú. Etilé nincsen; öblös teste picziny fenékben végződik s kerek száját a késő rómaikori edényeket annyira jellemző, lefelé konyult, vastag perem veszi körül. A 3-ik tumulus fenekén igen kemény s vörösre égett rétegben hamu, szén, calcinált emberi csontok, apró edénytöredékek s egy barlangi cseppkő találtatott. A 4-ik számú tumulusban 85 cm. mélyen találta az égetett réteget. Itt azonban szón, hamu s meszesedett csontokon kívül, semmi tárgy sem találtatott. Az 5-ik számú halomban már 36 cm. mélyen lelt szén, hamu s calcinált csontok között egy rovátkolt agyaggyöngy fele részét s egy fekete patinával bevont ezüst karperecz töredékét. A gyöngy és karperecz régi törést mutatott s másik részük már eltűnt a halomból, kétségtelen tehát, hogy
