Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
RÓMAI FOGLALÁS KORA. 139 Baranyamegye a Dráván túli területbe esik s az e részen alakult egyházközségek a Jauriacumi (Lorch) érsek fönhatósága alá tartoztak. Hogy a megye területén volt-e püspökség, arra határozott adatunk nincs, de mindenesetre föltehető, hogy ha a püspökségek oly sűrűn és egymáshoz közel, mint Mursa, Sirmium, Cibalis stb. s még oly jelentéktelenebb helyen is, mint ez utóbbi, állíttattak föl, hogy akkor Pécs, mint Valeria praesesének székhelye, ki nem maradt a sorból, annál is inkább, mert a kereszténység legelőbb a városokban terjedt a polgárság közt, sokkal nehezebben a katonaságnál, Sopianae pedig, mint láttuk, kifejezetten polgárváros volt. A sopianaei püspökség létezése mellett szólanak a Pécs területén fölfedezett őskeresztény emlékek. Mindenek előtt egy márvány sarkophagot (sírláda) kell említenünk, melyet a pécsi szőllőkben, az úgynevezett Arany-hegyen találtak, de mely 1773 körül, mint Haas írja,1) összedaraboltatott. Oldalképei a püspöki lakba falaztattak be, födelének egy részébe Klimó püspök síriratát vésték, magába a sarkophágba pedig Klimó koporsóját helyezték. Haas ez értesítésére csak azt óhajtjuk megjegyezni, hogy ha a sírláda oldalait szétdarabolták, úgy abba Klimó koporsóját nem tehették. Valószínű, hogy egy másik Sarkophag az, melybe e koporsó tétetett, mert ugyanaz időben több e félét találtak. A befalazott oldalrészek közül kettő a két keskeny oldalból, kettő a két hosszoldalból való. Koller közli2) e darabok rajzát abban a gyarló illusztráczióban, mely az ő idejében lehetséges volt. A keskeny oldalakból származó részletek egyikén Ganymed elrablása, másikán Léda jelenete a hattyúval van domborműben föltüntetve; a hosszoldalakból származók egyikét pedig Helena elrablása, másikát Polyxena megöletése díszíti hasonló művű előállításban. Kollernek kételyei vannak, hogy vajon Paris, avagy Theseus nő rablását állítja-e elő a föntebbi jelenet? E kérdésben dönteni megunkat hivatva nem érezzük, annál kevésbé, mert e vállalat anyagi ereje nem tehette lehetővé, ez érdekes emléknek akár a helyszínén való tanulmányozását, akár annak hű reprodukczióban leendő előállítását, a mit pedig erősen megérdemelne. A Ivoller-féle képek nyomán is mondhatunk annyit, hogy a sírláda művészetére a hasonlóan még római formájú és pogány motívumokkal (Marsyast nyúzó Apolló s Ámor és Psyche) díszített szegzárdi3) sarkophággal egyezik, melynek korát egy benne lelt és keresztény jelvényekkel, valamint Krisztusra, mint jó pásztorra vonatkozó görög fölirattal díszített üvegkehely nyomán helyezhetjük a keresztény korba s valószínűleg Nagy Constantinus századába.4) Ugyancsak a szegzárdi sírláda nyomán bizonyos, hogy a Ganymed és a Léda jelenet nem a két keskeny oldalból való, mint Koller hiszi, hanem az 1) 1. m. 223. S) I. ni. 11. t. 3., 4., 5., 12. és köv. lap. 3) Irodalmát I. Czobor: A keresztény müarchaeologia cncyclopacdiája. 1888. 15(i. I. Legutóbb kiadta Wosinszky Tolnavár- megye története 1. k. 2. rész, 744 j. ÇLXXVHL tábla. 4) Hampel : Keresztény emlékek stb. Aí-ch. Ért. U. f, XIV, 1894. 24. I.
