Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
90 BARANYA FAUNÁJA. vei vadásztunk lakóikra. Néha gyalog, néha kis ladikon, néha ugrálva s gázolva, néha)csúszva, lopózva próbáltuk a fészkeket hordozó fákat megközelíteni ; órákig kuncsorogtunk alattuk megfeszített figyelemmel, várakozással teljesen, hevenyészett leveles szinek alatt és feszült figyelemmel lestük a sasokat, a mint felriasztva keringtek a magasban, nem is akarva fészkükre visszatérni ; de azért csak megtértek és feltétlenül kezünk közé jutottak. Egyik megfigyelés követte a másikat s igy e sasvadászatok minyájunkra nézve a legnagyobb élvezetté lettek.“ Az éneklők, vagy verébformák (Passeriformes) rendje. Fogas- csőrüek (Dentirostrae). Őrgébics, vagy bábaszarka (Lanius excubitor). Kis gébics (L. minor). Tövisszúró gébics (L. coelurio). Mind a három gyakori. Erdők szélén, legelőkön, utak mentén találkozunk velük leginkább. Árcsőrüek (Subulirostres). Fekete rigó (Turdus merula). Erdeinkben nagy számmal él. A Mecsek bokros völgyei tele vannak vele. Az éneklő vagy szürke rigó (T. musicus). Fiatal, csalitos erdőkben kellemes, lágy énekét gyakran hallhatjuk. A fenyő rigó (T. pilaris) csak kemény, zordon, havas telekben látogat el hozzánk s nagy csapatokban keresi föl a gyalogfenyővel boritott hegyeket, dombokat. Leggyakoribb Nádasd vidékén. A nádasdi németek lószőr-hurokkal, meg enyves vesszővel fogdossák. Százával hozzák be hetenként Pécsre. A léprigó (T. viscivorus) nem ritka. Tavaszszal jön s télen délre vonul. Az erdőségeket lakja. A kőrigó (T. saxatilis) csakis a Mecsek és a siklósi hegyek sziklás helyein látható. Nem épen mondható közönséges madárnak. A sárga rigó, vagy aranyhegy (Oriolus galbula). Leginkább Baranya déli részén található. A harkányi parkban igen sok van. Szereti a szedreseket és a füzeseket. Gyümölcsös kertekben, szilvásokban is gyakori. Csak a nyarat tölti nálunk. Zenérek (Silviideae). Közönséges királyka (Regulus cristatus). Oszszol szokott hozzánk jönni. A tűz fejű királyka (R. ignieapillus). Az előbbinél ritkább. Ökörszem (Troglodites parvulus). Télen található Baranyában ; kertekben és bokros helyeken él. Az erdei poszáta (Phyllopneuste sibilatrix), a kerti poszáta (Ph. hortensis), a szürke poszáta (Ph. cinerea), a barátka (Ph. atrieapilla) lombos erdeinkben, kertjeinkben mind közönségesek. A nádi poszáta (Acrocephalus aquaticus) nádasokban igen gyakori. A kerti csalogány (Ruticilla phoenicusa), a közönséges fülemile (Luscinia philomela) és a fekete fülemile (L. major) minden tavaszszal fölkeresik megyénk erdős, csalitos vidékét. Ismeretes nálunk még a vörös begy (L. rubecula), a hantmadár (Saxcola oenanthe), a barna-begy (Partinicola rubetra) és a fekete begy (P. rubicola). Légykapók (Muscicapideae). Szürke legyész (Museicapa grisola), vörösbegyü legyész (M. parva), gyászos legyész (M. atrieapilla) és a vörös legyész (M. collaris). Gzinegefélék (Parideae). Barkós czinege (Panurus biarmicus). Nádasokban él. Függő czinke (Parus pendulinus). A Duna és a Dráva vidékén gyakori. Fehérfejü molnár czinege (P. caudatus). Erdei madár. Szén-
