Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
82 BARANYA FAUNÁJA. melyeknek négy faját ismerjük: a házi egeret (Mus musculus), fekete egeret (M. agrarius), erdei egeret (M. sylvaticus) és a törpe egeret (M. minutus). A patkány két faja él nálunk : a házi patkány (Mus rattus) és a vándor patkány (M. decumanus). A gabona-földeken, kukoriczások- ban található a közönséges hörcsög (Cricetus frumentarius) és az ürge (Arctomys citillus). Leginkább a sík földet kedvelik. Némely évben nagyon elszaporodnak s rengeteg kárt okoznak. Az ürge húsát megeszik. Julius és augusztus hónapokban szokták vízzel kiönteni s elfogdosni ; ilyenkor legizletesebb a húsa. A poezok közül kettőt említhetünk föl : a vizi pocz-ot (Arvicola amphibius) és a mezei pocz-ot, vagy güzüt (A. arvalis). A nyu- laknak csak egy faja él Baranyában : a közönséges nyúl (Lepus timidus). A vármegye egész területén található. A vadász-törvény korlátain belül — kíméletlenül lövik. A téli hajtóvadászatok alkalmával, némely község határában egy-egy napon 60—80 darabot lelőnek. Maholnap már alig lesz, ha véget nem vetnek a nagy mészárlásnak. Az elmúlt szigorú telek, óriási havazások is erősen megtizedelték a baranyai nyulállományt ; mindazonáltal évről-évre folytonosan vadászszák. Szaporulatról szó se lehet. Egy-két évig teljesen be kellene szüntetni a nyulászást, akkor talán föllendülne az állomány. A palás emlősök (Ungulata) közül legelterjedtebb faj a közönséges sertés (Sus scrofa), melynek tenyésztésével nagyban foglalkoznak Baranyában, különösen alsó Baranyában, hol maga a köznép is űzi a sertéskereskedést. A Mecsek sürü, bokros, vadon erdeiben kisebb-nagyobb tálkákban föl szokott tiinni a vaddisznó (Sus scrota), melyre minden évben rendeznek hajtóvadászatot. Néha erős télviz idején a mohácsi szigetbe is elvetődik egy-egy falka. Mánia vidékén, Magyar-Egregy körül legszívesebben tanyáznak s a vaszari erdőségben is meg szoktak fordulni. Az egypatások (Solidungula) családját a ló (Equus caballus) és a szamár (E. asinus) képviseli. A kérődzők (Rununantia) rendjéhez tartozik a nemes szarvas (Cervus elaphus), mely Baranyában a legnagyobb mennyiségben Frigyes főherczeg duna-melléki erdeiben található. Ez vármegyénk erdeinek legszebb és legnagyobb vadja. Schaumburg Lippe herczeg dárdai, Monte- nuovo herczeg német-bólyi és Draskovich Iván gróf sellyei erdeiben is szép számmal vajmak szarvasok. E nemes vadak fejedelmi vendégeket is vonzottak Baranyába. 1878-ban boldogult trónörökösünk, Rezső vadászott rájuk. 1893-ik év őszén II. Vilmos német császár, Albert szász király és Lipót bajor uralkodó herczeg vadásztak a bellyei uradalomhoz tartozó erdőségekben, Frigyes főherczeg, az uradalom jelenlegi birtokosának kalauzolása mellett. Egy kissé megkéstek a szarvas-bőgésről ; de a vadászat eredménye mégis kielégítő volt. Pár napi vadászat alatt gazdag zsákmányra tettek szert. A mi igen könnyen érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy az uradalom erdőségeiben téli napokon 200 darab szarvast is meg lehet olvasni egy-egy falkában ; szebbnél szebb példányokat. A fejedelmi vendégek gyenge szarvasra lövést se tettek. A legszebbeket
