Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
694 NÉPESSÉGI VISZONYOK. Hűen tárják föl e kivándorlás indokait a pécsi kereskedelmi és iparkamra 1893-ik évről szóló jelentéséből átvett alábbi sorok : „A kivándorlottaknak 74"/o-a német földműves, kik nagyobb részben a filloxera pusztítása folytán szőllőbeli jövedelmüktől elesvén, csekély kivétellel mind Horvát-Szlavonországba és Boszniába vándoroltak ki, a hol a teljesen vagyontalanok az ott már előzőleg letelepedett németekhez munkába szegődtek, vagy erdőirtást, illetve irtás-művelést vállaltak, a tehetősebbek pedig földet béreltek, vagy örök áron vásároltak, mire nézve ott a föltételek igen kedvezők. A kamarai kerületből való kivándorló — 9 kisiparos és 1 kereskedő kivételével — az elmúlt 2 évben mind földműves és napszámos és a kivándorlás oka 100 eset közül 79 esetben földvételi, vagy bérleti szándék.“ A kivándorlás megyénkből, különösen nemzetiségi szempontból, a mennyiben a kivándorlottak nagy része a magyar nemzetiségre nézve örökre elvész, elég aggasztó arra nézve, hogy orvoslás módjáról idejében gondoskodjunk, de nem kétségbeejtő, mert erős akarat szülte elhatározás az ismert indító okot meg tudja szüntetni s a javulás észrevehető jelei mutatkoznak már most is, mert a baranyamegyei ember szülőföldjének, otthonának szeretete által sugalt szorgalommal és meggyőződés által megerősödött kitartással művelés alá vett szőllők területének nagyobbodása évről-évre tapasztalható. Az engedélylyel történt be- és kivándorlások, vagyis a honosítások és elbocsátások száma Baranyában nem nagy mérvű. Pécsett 1880—83-ban egyetlen honosítás se történt, elbocsátás 4 esetben fordult elő 8 sze- mélylyel. Baranyában a honosítottak száma 1881 —1890-iki évtizedben 14, Pécsett 4, az elbocsátottak száma ugyanez idő alatt a megyében 101, Pécsett 36 volt. Ez évtized alatt a legkisebb elbocsátási többletet Somogy- megye (59), a legnagyobbat Sopronmegye (1336 lélekkel) tünteti föl.
