Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
690 NÉPESSÉGI VISZOIMYOK. Pécs, az irni-olvasni tudók számát tekintve, a 25 város közt a 9-ik helyet foglalja el. A szellemi műveltségnek Pécsett való fokozatos terjedésére nézve szolgáljon az alábbi kimutatás : Olvasni-irni tudott Pécsett : 1869 1880 1890 férfi..................... 72-25 80-71 82-81 nő........................ 50-94 62-85 66 980/0 az összes népességből. Testi- s lelki fogyatkozásban szenvedők. Pécsett az utolsó nép- számlálás szerint föltűnő magas a hülyék száma, a 12 országos átlaghoz képest Pécsett 60 hülye találtatott. Legmagasabb számmal szerepelnek ezután a vakok (70) ; elmebeteg 43 volt, siketnéma 37. A megyében a népszámlálások alkalmával ki lett mutatva : 1870 1880 1890 vak............... 376 379 314 süketnéma . . 314 263 241 elmebeteg . . . 231 240 126 hülye.............. 312 232 272 Legtöbb hülye a férfiak közt van ; a többi fogyatkozásoknál a férfiak és nők aránya alig különbözik egymástól. UNTépesecLési mozgalom. Esketések. A népesedési mozgalomnak egyetlen ága az „esketés“, melynek viszonyai megyénkben elég kedvező színben tűnnek elő. Hazánkban ugyan az esketések számát tekintve, a Duna jobb partja mutat föl legalacsonyabb arányt, de ez országrészben a házasságkötéseknek ezer lélekre eső számát tekintve csak Komárommegye sorakozik Baranya elé. Az orsz. m. kir. statistikai hivatal megyénk magas házasulási arányát nem a talaj kiváló termékenységének, vagy vándorlási mozgalomnak tulajdonítja, hanem a megye szaporátlanságával hozza kapcsolatba ; a gyermekek, illetve az újszülöttek alacsony száma miatt ugyanis a fiatal nemzedék versenye megcsökkenik s így a kisszámú nemzedék korán és nagyarányban hozzájut a családalapításhoz. Mint egyedül álló s általános érv azonban ez Baranyára nézve nem állhat meg s közre hat a házasságkötések számának magasságára a nép gondolkodás módja is, mely a családalapításhoz szükséges föltételek, a háztartási igények igen szűk korlátok közé való szorításában nyilvánul. Közrehatnak a családalapítási hajlam ébrentartására Baranyavármegye közgazdasági, különösen a szőllő- művelési viszonyai. Mint nagy mérvben szőllőművelő megyében sok családnak a család által megművelt szőllőterület biztosította kizárólag lét- fönttartását. Másfél évtizeddel ezelőtt, mikor Baranyában a szőllők még teljes termésben voltak, 94'4 lakosra esett egy esketés; 1891-ben, mikor a filloxera majdnem bevégezte pusztító munkáját, már 119 lélekre esett egy esketés s e házasságkötési eredményt nem idézhette elő a népességnek rohamos szaporodása, mert hiszen Baranyában a születések aránya
