Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Népességi viszonyok
684 NÉPESSÉGI VISZONYOK, zatosan több becses adatot szolgáltat Baranyavármegyének úgy népességi viszonyaira, mint népesedési mozgalmára is. Az összes polgári népesség volt : 1870 1880 1890 Baranyamegyében . . 259.643 264.712 288.218 Pécs sz. kir. városban . 23.863 28 702 34.067 Összesen : 283.506 293.414 322.285 Az 1890-ik évi fölvétel szerént kimutatott 357 község az egyes köz- igazgatási járások közt következőleg oszlik meg: baranyavári járás 41 község, pécsváradi járás 37 község hegyháti „ 73 „ siklósi „ 55 „ mohácsi „ 23 „ szt.-lőrinczi „ 72 „ pécsi „ 56 „ A legtöbb község tehát a hegyháti és szent-lőrinczi járásokra esik; népes községek tekintetében azonban épen e két járás a legszegényebb, mert amott Mágocsot, emitt pedig a járási székhelyet kivéve, egyetlen község sincs, melynek lakossága a 2000-et meghaladná. A népesség szaporodása. Az egy század (1785—1890) két végpontján kimutatott népességét Baranyamegyének összehasonlítva, a népesség 74'37%>-nyi szaporodást tüntet föl. A szaporodási arány tehát az elmúlt század alatt, noha megyénk a 88.56o/o-os országos átlagon alul marad, ha nem is kedvezőnek, de legalább is közepesnek mondható, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Békés-, Csanád-, Csongrádmegye legnagyobb (283'16%-nyi) szaporodásával szemben Szepesmegye legkisebb (8Tí°/0-nyi) szaporodása áll. Sőt ha a két utóbbi évtizedben eszközölt népszámlálások által föltüntetett szaporodási arányokat tekintjük, Baranyamegye népességének növekedése fokozatosan emelkedő jó közepes szaporodásnak felel meg, a mennyiben csak 8 megyében volt 15%-ot meghaladó szaporodás s megyénk a 10—15o/o-nyi kedvező szaporodást föltüntető megyék közé sorakozik. A népesség szaporodása tett ugyanis : 1869—1880 1881—1890 1869—1890 Péescsel együtt..................2'77° o 9.84% 12 88% Pécs nélkül............................ 1-170/0 8 87<% 10.16 Más színben tűnik azonban föl megyénk lakosságának növekedése, ha a születések és halálozások egymáshoz való viszonya szerénti szaporodást tekintjük. A természetes szaporodás volt tisztán Baranyában az 1881—1890-iki évtized alatt 9'27%, 1890/91-ik évi átlagban, Pécset figyelmen kívül hagyva, 5-3°/0, 1891-ik évben 3-3%, 1892-ik évben 4‘9°/o, 1893-ban 2‘2°/o. Az 1892-ik évi rendkívüli fogyatkozást ugyan nem vehetjük az ekkor uralkodott s részben a következő évre is kiterjedt nagy gyermek-járvány miatt a jövőre nézve való következtetéseink alapjául; a megdöbbentő jelenség azonban, hogy Baranyában a statisztika legújabb adatai szerént ezer nemzésképes férjes nő közül 6 asszonyra se lehet egy szülöttet számítani, szépitgetés nélkül igazat késztet adni az országos m. kir. statisztikai hivatal amaz^állításának, hogy Baranyában a^születé-
