Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
678 KÖZGAZDASÁG tulajdonos volt. A megyébe az 1894-ik évben 13.300 pénzeslevél érkezett s föladatott 24.040 drb. A póstatakarékpénztári és cheque összes forgalma az 1894-ik évben 4.878.888 frtra rúgott, mely a megye és megyei székhely közt következőleg oszlott meg : Pécsett befizettek 1,687.950 frtot, a megyében 2,563.481 frtot; kifizettek Pécsett 331.545 frtot, a megyében 265.912 frtot. Távírda. Az 1882-ik évben 7 állami és 17 vasúti távirda-állomásunk volt ; az 1894-ik évben Pécsett 2 állami, 2 vasúti, a megyében 14 állami és 17 vasúti, összesen tehát 16 állami és 19 vasúti távirda-állomás teljesített szolgálatot. Távirat érkezett Pécsre az 1894-ik évben 45.441, mely szám Pécset a városi törvényhatóságok közt a 10-ik helyre sorozza ; a megyébe 32.596 távirat s így a megyei székhelyre több távirat érkezett, mint a megye összes többi részébe. A távirat-forgalmat illetőleg Pécsett minden 100 lakosra 100—150 távirat esik ; túl a Dunán csak Sopronban ennyi, a többi város táviratforgalma mind alacsonyabb számmal szerepel. Távbeszélő. A pécsi telefon-hálózatot Kohárits N. János létesítette. Aidinger János polgármester és Littke József.’ a pécsi kereskedelmi és iparkamara elnöke voltak az elsők, kik Kohárits fölhívását aláírva, biztosították az engedély elnyerésére szükséges 10 előfizetőt. Kohárits 1880- ban Vécsey István, akkori posta- és távirda-főnökkel szövetkezve, saját házában létesítette a központi hivatalt s a távbeszélő-gépet Yécsey- és Neuschloss-féle szabadalom szerént rendezte be. A pécsi telefon-hálózatnál az 1894-ik évben a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak a törvényhozás elé terjesztett jelentése szerént a kifeszített huzalok hossza 129.622 méter volt; az 1890-ik évben 83.327 méter. Az előfizetők száma volt 63, az 1894-ik évben 109. Telefonhálózat van a pécsin kívül mintegy 10 kmnyi hosszban Frigyes főherczeg bellyei uradalmában. "V ásárügy. Vásártartási joggal több baranyamegj^ei község már legelső királyaink uralkodása idejében bírt. A pécsváradi apátságban, illetve az ehez tartozó helységekben a XI. században hetenként két vásár tartatott. Á vásárok szaporodását megyénkben kiváltképen elősegíté az, hogy megyénk nagy forgalmi útban feküdvén, az 1000 év utáni századokban egyedül a városok lévén az áruk kicserélésének helyei, mindinkább állandó és fokozatosan növekvő forgalmat mutattak föl, ami úgy a kereslő, mint a kínáló közönségre nagy vonzóerőt gyakorolt s a népesebb községeket a vásártartási jog megszerzésére ösztönzé. A királyi különféle szabadalmi levelekben községeink vásárjogait több Ízben megerősítették ; számos vásárt tartottak e kívül megyénk
