Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
674 KÖZGAZDASÁG. lethez viszonyítva kevesebb vasút, mint Baranyának. Ama egészséges rendszer azonban, mely az utóbbi két évben vasúthálózatunk megalkotása terén uralkodik : kinyert előmunkálati engedélyek, a két törvényhatóságnak és az érdekeltségnek a vasútépítés körül tapasztalható buzgalma és áldozatkészsége, bizonyossá teszi, hogy már a közel jövőben egy olyan egységes és a forgalmi követelmények számbavétele mellett kiépített vasúti hálózatunk lesz, mely megyénk kereskedelmi s forgalmi igényeit minden irányban a gyors és olcsó szállítás által teljesen kielégíteni fogja. E hálózat kiépítésének megvalósításában az első eredményt a szent- lőrincz-sellye-szlatina-nasiczi vasút kiépítése képezi, melynek egész vonalát 1895. év őszén adták át a forgalomnak. E vasútvonal kiépí'ését helyi érdekek és általános közforgalom szempontjából szükségesnek jelezte a képviselőház közlekedésügyi bizottsága ; a helyi érdekek szempontjából azért, mivel oly vidékeket szel át, melyek gazdasági és ipari terményekben gazdagok, ezeknek kellő értékesítése a biztos és gyors közlekedés hiányában csak nehezen eszközölhető közforgalmi szempontból pedig azért, mivel'a magyar kir. államvasútaknak egy újabb összeköttetése létesül az igen élénk és egészséges kereskedelemmel biró Boszniával. Az összesen 91*0, megyénkben 27 kmnyi vasút építési költségét 4,020.000 írtban, pályakilóméterenként 44.176 írtban állapíták meg. Mily fontossága van e vasútnak, mutatja ama nagy anyagi támogatás, melyben úgy az állam, mint a községek és egyesek részesítették. Az állam a pósta- szállításért és segély czímén 25.099 frtot fizet 50 éven át, Sehaumburg- Lippe herczeg uradalma 300.000, Draskovics Iván gróf 100.000, Biedermann Rezső lovag 50.000, a pécsi káptalan 60.000, özv. Biedermanné 20.000 és Baranyavármegye 50.000 frttal járultak az építési költséghez. A bakócza-fölsőmindszent-komlói helyiérdekű vasútra a pécsi Engel Adolf és fiai czég az engedély-okiratot megkapta. A vasút építési költsége 800.000 írtban állapíttatott meg, mely tőkéből engedélyes 56.4000 frtot köteles forgalmi eszközökre fordítani. Az új vasút a jövő év elején nyílik meg. A pécs-miholjáczi vasút traszirozása megtörtént. E vasút a pécs- barcsi vasút pécsi állomásából kiágazólag 46 km. hosszban Málom, Keszü, Regenye, Szőke, Ócsárd, Szava, Viszló, Terehegy, Harkány, Siklós, Ipacsfa, Dráva-Szabolcs és Dráva-Palkonya községeken át a Dráva áthidalásával D.-Miholjáczig van tervezve. A pécs-bonyhádi viczinális vasútra az előmunkálati engedélyt 1895. évben adták ki. Előmunkálati engedélyt nyert e kívül Baranyi Ödön a Bajától Báttaszékig tervezett vasút valamely alkalmas pontjától B.ita, Duna-Szekcső és Baar irányában Mohács állomásig vezetendő h. é. vasútra.
