Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
072 KÖZGAZDASÁG. mozgalom indult meg a vasúti terv megvalósítása érdekében. Az érdekeltség saját kebeléből 30 tagú központi bizottságot küldött ki, e bizottság pedig baranyamegyei és pécsi tagjaiból egy szükebb körű szakértőbizottságot választott, mely a vonal irányára és építési költségeire vonatkozó emlékiratát az 1880-ik évben terjesztette a központi bizottság elé. A bizottság két útirányt hozott javaslatba. Az első, melynek kivitele a bizottság szerént nagy nehézségekbe ütközött, Üszöghről kiindulva, a Mecsek-hegységet átlépve, Simontornyán át egyenes irányban vezetett volna Budapestre. A másik irányt Üszögh, Hosszú-Hetény, Dombóvár, Simontornyán át tervezték. A központi bizottság ez utóbbi irányt fogadta el megyénket kevésbé érintő módosítással. A tolnamegyei képviselők ez irány által érdekeiket sértve látván, külön érdekeltséget alakítottak egy Budapesttől Simontornyán, Szegzárdon, Mohácson át Baranyavárig, mint fő- s a simontornya-dombóvári szárnyvonal kiépítése iránt. 1880-ban mindkét érdekeltség megnyerte az előmunkálati engedélyt az általa tervezett vasútvonalra. A tolnai érdekeltségnek nem sikerült a vasútvonal financzirozása. A pécs-baranyai érdekeltség a közte és a magyar ált. hitelbank, a cs. kir. szab. osztrák keresk. és ipar-hitelintézet közt 1881 elején létrejött egyezmény által a Budapest-Pécs közt tervezett vasúti összeköttetést biztosította s az említett pénzcsoport a budapest-zimonyi vasút engedélyét nem nyervén el, a pécs-baranyai érdekeltségtől az előmunkálati engedélyt és a vasútra szerzett jogokat megvásárolta s 1881-ben folyamodott egy Budapest-Kelenföld, Budaörs, Simontornya községeken át Dombóvárig s innen Sásdon, Bükkösdön át a pécs-barcsi vasút Szent- Lőrincz állomásáig állami kamatbiztosítás igénybevétele nélkül építendő vasút kiépítése iránt. Az engedély-okmányt az 1881. évi XLIV. t.-cz.-ben kiadták s a vasút 14 hónap alatt kiépülve^!882. évi november 16-án adatott át a forgalomnak. E vasút volt az első s egyedüli elsőrangú vasút, mely az állam közvetett, vagy közvetlen segélyének igénybevétele nélkül épült ki. A budapest-pécsi vasút kiépítésével a mohács-pécsi és pécs-barcsi vasútak üzletvezetőségét beszüntették s a három vasút részére Budapesten egy üzletvezetőséget állítottak föl. A budapest-pécsi vasútat az 1889-ik évben államosították s ez időpont megyénk vasúti forgalmában fordulópontot képez, mert az államvasútak olcsóbb díjszabása lépvén e vasútvonalon életbe, vasúti forgalmunk jelentékenyen emelkedett. A budapest-pécsi vasút építési költsége 11 millió frt volt, melyhez kőszénszállítási szerződés kötése mellett a dunagőzhajózási-társaság 10°/0-kal járult ; az építési költség kilométerenként 55-ezer frtra rúgott. A „Magyar statisztikai évkönyv“ szerént 1893-ban Baranyamegye kiépített vasútainak hossza általában 244-o kmrt tett s így minden 100 □ km. területre átlag 475 km. hosszú vasút esett (országos átlag 3'90 km.), 100-ezer lakosra pedig 75'78 km. vasút (országos átlag 70 60). Innen látható, hogy ma még a vasútakban a szegényebb megyék közé tartozunk ; túl a Dunán csak Veszprém-, Tolna- és Komárommegyéknek van a terű-
