Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 069 át, érintve Keskendet, Laskafalut, Dárdán és Bellyén keresztül az eszéki hídig. Ez államát a m. tud. akadémia kiadásában 1875-ben megjelent „Statistikai és nemzetgazdászati közlemények“ szerint már régtől fogva bírt kőalappal, de minthogy a köveket lappal rakták le s így kavicsosai szilárdan összefoglalni nem lehetett, annyira rögös és rázós volt, hogy ez úton gyorsan haladni nem lehetett. A lapos nagy köveket tehát mértföldekre ki kellett az úttestből szaggatni s újból lerakni s kavicsoltatok Jelenleg végig kőalappal bír, rendesen kavicsolják s a közlekedés minden föntakadás nélkül törénik rajta. A baranyai útrész hossza 72‘761 km., 8 kő-, 8 tahiddal és 44 átereszszel. A pécs-varasdi másik államát Pécsett kezdődik. Hossza Baranyában 57411 km., mely egészen kőalappal bir s rendesen kavicsolva van. Keresztül vonul az üszögi vasúti állomás mellett Mánfán, Magyar-Széken, Kis-Hertelend mellett, Oroszlón, Sásdon, Jenőn, Pusztaszent-Már- tonon, Gödrén a somogyi határszélig. A pécsi iparkamara adatai szerint ezt az útat is régen építették ki. A pécs-varasdi államát baranyai részén van 18 kőhíd, 10 fahíd, 63 áteresz. A 70-es években ez államúthoz tartozott, mint állami út a pécs- mohácsi kőút is, mely ma törvényhatósági közút s az egész állami út mohács-letenye-varasdi állami út név alatt fordul elő. A két állami út fönttartására megyénkben az 1894-ik évben 36,723 frt 10 kr. költséget fordítottak. Törvényhatósági Icőzútak. Megyei közút-hálózatunk az 1866-ik évben csak mintegy 394*ßaer'km.-t tett s ennek fele kiépítetlen volt. Törvényhatósági közúti-hálózatunkban az 1890-ik évi I. t. ez. idézett elő jelentékeny változást, mely törvény határozmányait megyénkben oly gyorsan hajtották végre, hogy az első sorban kiépítendőknek megállapított útvonalakat 4—5 év múlva már teljesen kiépítik, amikor Baranyának oly közúti hálózata lesz, minővel kevés vármegye bír. A föntebbi törvény alapján az útadót 10°/0-ban, az igásnapszámot 3 frtban, a kézinapszámot 1 frt 50 krban állapították meg. Törvényhatósági közútaink megállapított hossza 570,390 km., melyből az év elején ki volt építve 450,611 km. Új útak építésére, melyekből az 1890-ik és 1895-ik években épült a leghosszabb vonal : hat év alatt, az alispáni jelentés szerint, 385248 frt 26 krt fordítottak ; műtárgyakra 78242 frt 16 krt adtak ki. A közutak föntartására szükséges födanyagok pedig 491,897 frt 42 krba kerültek s igy Baranya hat év alatt közel egy millió frtot költött megyei útakra. "V asútak. Első vasútunk, a mohács-pécsi vasútnak kiépítését az államkormány kezdte meg. 1853-ban az államkormány és a Dunagőzhajózási társaság közt szerződés jött létre, melynek értelmében a vasút építéséhez