Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
662 KÖZGAZDASÁG. A sertés-kereskedelem főágát képezi állatkereskedelmünknek. A sertés sovány és hizlalt állapotban kerül forgalomba. Sovány sertés a vaiszlói és sellyei vásárokon kerül legtöbb eladásra, egy részét pedig Bácskából, Szlavóniából s az Alföldről szerezik be. Hizlalással a kisebb gazdák s nagyobb mérvben a pécsi sertéshízlaló- és árúraktár-részvény- társaság foglalkozik, mely utóbbi évenként 1500—2000 drb sertést szállit Németországba. Baranya sertés-kereskedelmének mérvére élénk világot vet a sertések fölhajtása a községek országos és hetivásáraira. Csak a sellyei vásárokra évenként 60-ezer drb sertést hajtanak föl, melyből 40—45-ezer kerül eladásra, ugyanennyi a viszlói vásárokon; a pécsi, mohácsi, német-bólyi, baáni, siklósi, duna-szék csői, baranyavári, dárdai vásárokra évenként főihajtatni szokott sertések száma meghaladja a 100- ezer darabot. A sertés-kereskedelemnél a közönséges szokások uralkodnak ; 40—50 kr. klgrkénti ár mellett élősúlyra 20—25, hízott nagy sertéseknél 30 klgrmot számítanak le. Kivitelünk Ausztriába és Németországba irányul. Sertéskereskedőink száma jelenleg 26, az 1882-ik évben 13 volt. A juhokkal való kereskedés aláhanyallott. Franeziaországi főpiaczun- kat a magas vám miatt majdnem teljesen elveszítettük. Legtöbb juh a német-bólyi, baáni és duna-szekcsői vásárokon kél el, melynek egy részét ausz’riai kereskedők vásárolják meg. A halkereskedést halkufárok közvetítik, kik a halat a halászoktól megvéve, a nagyobb községek vásárain árusítják el. Halaink fogyasztási piacza jobbára csak a szomszédos megyék, a budapesti piacz, Szlavónia. A Frigyes főherczegi uradalomban szárított halak főfogyasztói a Tiszántúli vidék oláhok és szerbek által lakott része, Szerbia és Románia. A halak ára volt a múlt évben a pécsi piaczon: 2—5 klgros hal 80 kr.—1 frt, apró hal 20—60 kr. klgrként. Rendszeres baromfi-kereskedésünk nincsen. A napi-piaczokat az egyes kisebb baromfitenyésztők látják el baromfiakkal. A siklósi járásban lévő 4 tyukász által összegyűjtött baromfiak is csak a legközelebbi vidéken kelnek el. Allati termékekkel való kereskedés. A disznózsír-kereskedés Pécsett az utóbbi években nagy lendületet vett, melyben a pécsi zsír kitűnő minősége mellett nagy része van a pécsi sertéshizlaló és árúraktár részvénytársaság buzgó tevékenységének. Az 1876. évben a soproni iparkamara évi jelentésének adatai szerént Pécsett csupán 170 mm. zsírt termeltek ; ma évenként átlag csak kivitelre a megyei székhelyről 8—10 ezer mm. zsír kerül, melynek egyrészét egy nagy kereskedelmi czég közvetíti. Legnagyobb zsír-fogyasztóink Ausztria és Németország, hol a pécsi disznó-zsír, mely drágább ugyan, mint a silányabb minőségű amerikai zsír; hamisítatlan volta, jó íze s tiszta, kitűnő minősége miatt igen keresett czikket képez. A zsírtermelés és kereskedés nagy jelentőségre emelkedése indította a pécsi termelőket és kereskedőket arra, hogy a pécsi piacz jó hímévé-
