Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
ÉGHAJLATI VISZONYOK. 61 éghajlatunk fölötte enyhe és kellemes. Hasonló szélességi fok alatt fekvő földrészek légköre jóval hűvösebb a mienknél. Nálunk a déli légáramlat van túlsúlyban az északi hideg áramlatokkal szemben. Gyakran tapasztalható Baranyában, hogy a felhők különböző magasságban ellentétes irányban haladnak. A felsőbb légkörben úszó bárányfelhőket a déli szél észak felé hajtja, míg alább az északi légáramlat által űzött fellegek dél felé vonulnak. A déli és délnyugati szelek meleg, esős időjárást idéznek elő ; az északi és észak-keleti szél hideg, száraz időt okoz. A záporok, jeges esők és nagyobb, tartósabb esőzések rendesen észak, vagy észak-nyugat felől jönnek. Néha északkelet felől szokott zivatar támadni ; ez azonban a ritkább esetek közé tartozik. Gyakran támad déli, vagy délnyugati légáramlat; ilyenkor a légsulymérő rohamosan esik. Jóval alá száll rendes állásán alul. E szélirány mellett a légnyomás nyáron 10—15, télen pedig 20 mmrrel, sőt még többel is sülyedhet a napi átlag alá. Tavaszszal és őszszel ez a legkellemesebb idő. A déli légáramlat 5—6 napig is eltart egyfolytában s az égbolton apró fellegek támadnak. A hőmérséklet emelkedik s a légsúlymérő egyre esik. Csak az eső nem akar megeredni. Mert a déli légáramlat által hozzánk hajtott vizpárákat az észak felől jövő légáramlat még nem hűtötte le annyira, hogy esőcseppekké válhattak volna. Hirtelen megszűnik a légsulymérő esése. Megáll egybelyen. A szél pedig irányt változtat s túlsúlyra emelkedik az északi, északnyugati, vagy északkeleti légáramlat, mire a légsúlymérő emelkedést mutat s a sülyedő hőmérséklet mellett megered az eső, mely addig tart, míg csak a légnyomás a rendes átlagot el nem éri. E légköri jelenségek gyakran ismétlődnek s a jelzett előzmények után a csapadékok bekövetkezését nem éppen boszorkányság előre megállapítani. Ha a légsúlymérő jelentékeny mélységre és lassan sülyed, úgy a csapadékok mennyisége is jelentékeny s hosszantartó esőzésre enged következtetni; míg ellenben a légsúlymérő rohamos esése zivatart, orkánt jelez. Gyakran keletkezik nyugati légáramlat. A légsúlymérő magasan áll. Az égboltozat lassacskán beborul s a magas légnyomás mellett a csapadék permetezni kezd; télen finom, apró hópehely, vagy zúzmara alakjában száll alá. A légsúlymérő erre kezd esni, mert már a magasabb légkörben a déli áramlat nyomult elő, a mit mi még közvetlen a föld színe fölött nem vehetünk észre. A mint a déli légáramlat erősbül, a légsulymérő rohamosabban száll alá s a csapadékok sokkal nagyobb mennyiségben jelentkeznek. Baranyában a csapadékok tömege teljesen kielégítő ; évenként 621 és 1046 mm. közt váltakozik. A mi más szóval annyit tesz, hogy ha a megye területére hulló esőcseppeket a föld magába nem szívná s az esőcseppek el se párolognának : egy év alatt Baranya területe fölött 621, illetve 1046 milliméter, vagyis közel másfél méter magasságra emelkednék a viz. Átlagos számítással egy évben 101 esős napunk van. Április és
