Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 653 helyre sorakoztak; az elsőnél 7885 tonna, az utóbbinál 3415 tonna átlagos forgalommal kilométerenként. Kereskedelmünknek mintegy újjászületése a budapest-pécsi és villány-eszéki vonal forgalomnak átadása után kezdődik s az ez idő óta lefolyt nem is egészen másfél évtized alatt kereskedelmünk rohamos és ezéltudatos fejlődésnek indult. Baranyamegye kereskedelme utolsó évtizedekbeli fejlődésének és mai állapotának megítélésére az alábbi adatok élénk világot vetnek. A kereskedelemre nézve is áll azonban az, ami az iparra, hogy Baranya kereskedelme a forgalmat fölszívó nagy képességénél fogva, tulajdonképen Pécsett összpontosul, azzal a különbséggel mégis, hogy míg az iparnál Pécset és Mohácsot kivéve alig találunk említésre méltó nagyobb iparos községet, addig a kereskedelemnél már több, nagy kereskedelmi forgalmat fölmutatni képes községünk van, mint pl. Villány a borra, Magyar- és Német-Bóly mezőgazdasági terményekre, Sellye, Vaiszló, Dárda, Pécsvárad, Siklós, Sz.-Szt.-Király, Gödre, Ráczkozár, Baán, Baranya- vár szarvasmarhára és sertésre. B községek mezőgazdasági nyerstermény- és állatforgalma azonban csak részben tudható be a tulajdonképeni kereskedelem javára, mert annak egy része nem egyéb, mint az állatanyagnak a mezőgazdasági népesség közt való kicserélése s a gabonának a termelő által a fogyasztó és nem a közvetítő kereskedő részére való forgalombahozatala. Innen magyarázható meg ama nagy különbség, mely több községünk nagy áruforgalma ellenére Pécs és a megye többi része közt a kereskedelmi népesség arányára nézve van. Míg ugyanis a megyében az összes népességnek csupán 0'61%-a> addig Pécsett 3'2970-a foglalkozik kereskedéssel. Még szembetűnőbb Pécs kereskedelmi fölénye, ha a kereskedők száma szerint választjuk el a megyét a székhelytől. 1894-ben a kereskedők száma a megyében 826, Pécsett 392 volt, tehát az összes megyei kereskedők 3070-a magára Pécsre esik. Kedvező következtetés vonható megyénk kereskedelmi állapotára a népesség mozgékonyságából is. Igaz, hogy a népességnek Baranya nagy- vonzóereje által előidézett mozgékonysága nem irható kizárólag csak a kereskedelem javára s abból nagy részt követel magának a mezőgazda- sági és iparossegéd-munkások helyváltozása is, tekintve azt, hogy a népességi mérleg Baranyára nézve az 1890-ik évi népszámlálás adatai szerint erősen, s a dunántúli megyék közt egyedül aktiv s hogy föltűnő nagy Pécsett (6'18°/o) az ausztriai illetőségűek száma s még nagyobb amaz országokban illetőséggel biróké, mely országokkal megyénk kereskedelmi összeköttetésben van; bizonyára megyénk népességének mozgékonyságát a kereskedelmi ügyletek kötése czéljából ide sereglő idegenek is jóval emelik, nem is említve a más hazai megyékből itt tartózkodó idegeneket, kiknek száma 1890 ben több mint 9 ezerrel multa fölül a megyénkből távollevők számát. Kereskedelmünk fejlődésének fokmérőjéül a vasúti forgalmat véve, a következő adatok nyújtanak fölvilágositást. 1878-ban a kereskedelmi javak és gabonancmüek vasúti forgalma tett Pécsett 221707 mm-t,
