Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
646 KÖZGAZDASÁG. több résztvevővel tartatott meg. A czéhbe jutás egyes czéheknél még nehezebb volt, mint annak előtte, a remekdarabok a legkisebb hiba miatt is visszautasíttattak s a hibák miatt különféle büntetések is szabattak. Az 1826-ik évben Magyarországra kiterjedő hatálylyal kiadott czéh- szabályzat megtiltotta az artikulusok olvasásáért szedni szokott díj szedését, evést-ivást a remeknél s több visszaélést czélozott megszüntetni. E czéhszabályzat rendelkezései megyénkben azonban csak épen úgy papíron maradtak, mint a magyarországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt a helytartótanács által Budán 185L-ben kibocsátott ideiglenes utasítás. A legénynek 24 óra alatt való be nem jelentése a czéhnél, a czéh beparancsolásért járó 1 frt díj, a szentség imádásról, a misékről és temetésekről való elmaradásért kiszabott büntetés, a mesteri levélnek különféle újabb és újabb (czéhláda-fölnyitás, betegek részére fizetendő összeg, új tábla stb.) czimeken való megdrágított ára czéheink- nek föntállásuk utolsó idejében is bő jövedelmi forrásait képezték s nem egy Ízben fordult elő, hogy a czéh által indokolatlanul elutasított vidéki mester halósági beavatkozás folytán vétetett csak a czéhbe föl. A reme- kelési ebéd az új mesternek még a 60-as évek utolján is 40—60 forintjába került. Minden szépítgetés nélkül be kell vallanunk, hogy a mi czéhcink is nem épen kis mértékben szaporították amaz okokat, a czéhintézmény kevés életrevalóságot magábanfoglalt hatáskörén való fokozatos túlterjeszkedés s épen a czéhintézményben foglalt üdvös czél elhanyagolása által, melyek az 1872-ik évi ipartörvény alapján a czéhek országszerte való megszüntetését idézték elő. A czéheknek az 1851-ik évi ideiglenes utasítás rendelkezései értelmében társulatokká való átalakítására a kísérlet mindjárt 1860-ban megtétetett. A soproni iparkamara, — melynek kerületéhez akkor Baranya- megye is tartozott, Pécs város tanácsától véleményt is kért arra nézve, hogy miképen lehetne a czéheket az ideiglenes utasítás értelmében társulatokká alakítani, — a czéhnélküli iparosok minő módozatok mellett lennének az ily társulatokba bevonhatók s a czéhek vidéki tagjai az ilyen társulatokba minő jogokkal, kötelességekkel s minő terjedelmű vidékekről lennének e társulatba vonhatók. A városi tanács, mielőtt véleményét megadta volna, öt kérdést intézett a czéhekhez, melyek közül a vagyonkezelés jövedelmi módozatai s a rokon iparágaknak a társulatba felvételén kívül a testületi alapszabályok lényeges pontjai felől óhajtott tájékozást szerezni. A czéhek azonban e kérdéseket válasz nélkül hagyták, s az 1851-ki ideiglenes utasítás a kényszert a társulattá való átalakulásra nem mondván ki, semmi hajlandóságot nem mutattak, czéhbeli megrögzött szokásaik föladásától félve, a társulatokká való átalakulásra. A czéheket az 18(2 : VIII. t. ez. alapján föloszlató kormányrendelet kibocsátását közvetlen megelőzött időben Pécsett 37 czéh állott fönt, melyek tagjainak összes száma azonban, noha nemcsak a közeli vidékről, hanem Somogy- és Tolnamegyéből is számos iparos tartozott a pécsi czéhek kötelékébe, csupán 566-ra rúgott, szemben a 40-es évek 790
