Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 627 a kisebb termelőktől vásárolják össze, maguk preparálják a földolgozásra, maguk mossák meg újra, föstik vegyi szerekkel s kézi gépeken fonják fonallá. Ez iparosokat általában harisnya-kötőknek hívják, mivel túl- nyomólag harisnyát, e kívül azonban keztyüket, czipőket és u. n. jánkli- kat is állítanak elő. Szűrposztót megyénkben nem állítanak elő. A 40-es években Pécsett még híres volt a pokrócz-készítés ; ez azonban egészen megszűnt. A pokróczosok czéhe, mely 15—20 tagból állott, föloszlott, közös kallójukat eladták. Gombkötő Pécsett van 2, vattakészítő 1, kik azonban ez iparágat csak mint mellékfoglalkozást űzik. Kötélgyártó megyénkben 50 van, kik csak a legszűkebb környék szükségletének födözésére dolgoznak. Takácsaink száma az 1882-ik évi 176-ról 308-ra emelkedett. Ezeknek túlnyomó része azonban csak téli időben foglalkozik a takácsiparral s nyári foglalkozásuk leginkább a háziiparilag készített fonalak megszövésére terjed ki. A tarisznyás-ipar, mint iparszerü foglalkozás két évtizeddel ezelőtt megszűnt. Fonó- és szövő-iparral megyénkben az összes népesség 0'35°/0-a foglalkozik s megyénket ez iparágban túl a Dunán Somogy-, Tolna- és Sopronmegye múlja fölül. Papír-ipar. Papirt Pécsett a múlt század második felének közepén még készítettek. Klimó püspök állított föl egy papir-malmot, mely azonban alapítója halála után beszüntette működését. 1838-ban Hüttner Keresztély vette meg 13-ezer forintért s helyezte újra üzembe. Evenként 1600 mázsa rongyból 4—5000 rizsma papirt készített, melynek egy részét Belgrádba szállította. Jobbára csak „szép készületü színezett és nyomtató-papírt* állított elő, melylyel az első magyar műkiállításon is részt vett. E papir- malom a 60-as évek elején szűnt meg. Haas állítása szerént Hirden és Pécsváradon is volt hajdan papír-malom. A papir-ipar jelenleg Pécsett 6, a megyében 4 könyvkötő által van képviselve. Sokszorosító-ipar. A Magyarországon Budán fölállított első nyomda után 300 év múlva létesült megyénkben az első nyomda Pécsett, melyet 1773-ban Klimó püspök alapított. Ez időtől kezdve a könyvnyomda-ipar megyénkben fokozatosan s az utóbbi években rohamosan fejlődött. A ma is föntálló s bérbe adott lyceumi nyomdának már e század harmadik tizedében 4 sajtója, 73-féle, több mint 95 mázsát nyomott betűje s 400 pfrt értékű lénia40*
