Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 625 A gyár termelőképessége volt 1877-ben 1500 drb, ma 60—70.000 drb különféle bőr. A gyár 2—3 év óta teljes erővel dolgozik. Készít főleg mint különlegességet muszka bagariát és szíjbőrt, továbbá talpbőröket, barkás, sima és barna tehén- és borjú-fölbőröket s angol talpszéleket. Kiviteli piaczai: Ausztria (különösen Isztria, Krajna, Galiczia és Fölső-, Alsó-Ausztria), Bulgária, Szerbia, Bosznia, Románia; utóbbi országokba a gyár részben a budapesti kereskedelmi muzeum ottani képviselőségei közvetítésével élénk forgalmat csinál. Az irhás- és tabakos-ipar, mely hajdan virágzó iparág volt, kivált a megyei székhelyen, egészen megszűntnek tekinthető. Tabakos csupán Pécsett van még egy, irhás pedig a mohácsi és siklósi járásban 1—1, ipar- szerüleg azonban már ezek se dolgoznak. Kordovános-iparos ma egy sincs már megyénkben ; e század második tizedéből való czéhokirat szerént pedig csak Pécsett 25 ilyen iparos volt. A keztyü-ipar csak Pécsett van képviselve 4 iparos által, kik között az 1861-ben alapított Hamerli János nagyobbszabású keztyügyára úgy ízléses kiállítás, mint a bőr minőségére nézve a legjobb franczia e nemű gyártmánynyal is sikeresen versenyző keztyüket állít elő s élénk kivitele van Ausztriába, Romániába, Német- és Angolországba ; a belföldről pedig kitűnő eredménynyel szorítja ki az idegen gyártmányt. Évi termelőképessége 80—100-ezer pár különféle, franczia Jouvin-féle szabással készített keztyü. A keztyük kitűnő minőségét nagyban elősegíti az, hogy az azokhoz való bőrt is maga a gyár készíti és fösti, melyhez a nyers bőröket a déli tartományokból, Bulgária, Törökországból és Maczedóniából szerzi be. Melléktermelés gyanánt készít a gyár tímár-gyapjút is, melyet csekélyebb részben belföldön a szűrposztó-gyártáshoz, nagy részben Ausztriába posztó- és pokrócz-gyártáshoz ad el. A gyár munkásainak száma 48—60 s 50 varrógéppel dolgozik. Szíjgyártó Pécsett 12, a megyében 72 van. A czipész- és csizmadia-ipav egyike megyénkben amaz iparágaknak, melyek legtöbb kisiparos s egyszersmind a legtöbb segédnélküli vállalatot foglalkoztatnak. ZE-tTuliázati-ipar. A ruházati-ipar legkiválóbb ága a szabó-ipar megyénkben, mely ma két csoportra oszlik ; az egyik a mértékszerinti megrendelésre, a másik a kész ruha-kereskedéseknek dolgozó szabó-ipar. Az elsőben kevés a jó munkás, de azokat jól fizetik, az utóbbiban sok és rossz munkás dolgozik csekély fizetésért. A megrendelésre dolgozó szabóktól a közönség szövet- és munka-minőség dolgában a legjobbat követeli s többnyire hitelt kíván, a másiknál hitvány szövet és olcsó munka, de készpénzfizetés járja. Női szabósággal túlnyomókig nők foglalkoznak s ezek nagyrésze is csak háziiparilag. Konfekczió-árúk, köpenyek ritkán készülnek megren40
