Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
56 BARANYA GEOLÓGIÁJA. alatt 5 mm. vastag mésztuffa réteget képes lerakni. A mésztuffában számos — most élő növényfaj levéllenyomata található. Kavics-, homok- és iszaplerakódásokat leginkább a Dráva és Duna folyók mentén, valamint a Pécs város alatti lapályban lehet találni. Futóhomok csakis Harkány és Siklóstól délre fordul elő, de az is erdőség által meg van kötve. Mattyasovszky geológus Batinánál a „Leányvár“ nevű hegy tetején 40 cm. vastag kagylóréteget észlelt, mely édesvízi (dunai) nagy kagylókból áll (Unió). Ez egy úgynevezett kultúr-réteg, őslakosoknak konyhahulladéka, úgy, mint Hollandiában, hol nagy elterjedéssel bírnak. Vulkánikus kőzetek. A vulkánikus kőzeteket, melyek kitörésükkel oly nagy szerepet játszottak a Meesekhegység összes tektonikájában, dr. Hoffmann geológus beható tanulmány tárgyává tette és következőket konstatált: Ama változatos eruptiv tömeges kőzetek, melyekkel a Meesekhegység tágasabb határolásában értve, találkozunk, 3 geológiailag és petrografiailag lényegesen különböző csoportot alkotnak ; ezek : 1. Régi, plutói gránitkőzetek, melyek a fazekas-boda-mórágyi hegy- tömzsöt alkotják főrészben, s továbbá a vonulat déli részének ellenkező, nyugati végén is, Pécs városa területén, bukkannak ki a hegység törési széle mentén, keskeny, vonalszerű övecskében. Ezek, az általuk áthatolt és leszakadt részletekben körülzárt s csak igen alárendelten napfényre érő kristályos palák után, a legidősebb e vidéken ismert képződések, idősebbek, mint a hegység egész világosan üledékes rétegsorozata, mely felső dyadi lerakódásokkal kezdődik. 2. Kvarczmentes angit- és amphibol-kőzetek, melyek vulkáni kőzetek jellegével bírnak, gyakran mandolakőszöveget mutatnak, s részben hason- nemü fragmentáris kihányatási terményekből keletkezett tuffaéskonglomerát képződményekkel állnak kapcsolatban. E kőzetek sokkal később keletkeztek, mint az előbbiek. Kitörésük a kréta-korszak kezdetén történt. Számos és részben igen hatalmas áttörést alkotnak a jurabeli és régiebb képződések közt és igen változatos petrografiai minőséget mutatnak ; de geológiailag és kőzettanilag szorosan összefüggő kőzetsorozattá kapcsolvák össze, s egy összetartozó eruptiói-cyklus tömeges terményeit képezik; összesen véve pedig maguk ismét csak egy részletes, csoportot alkotnak ama nagy fiatalabb másodkorbeli vulkáni képletben, melyet a kárpáti hegyrendszer, valamint a délmagyarországi sziget-hegylánezok számos pontján találunk hasonló minőségű és közelitőleg egyidejű kitörési kőzetekben, melyek csaknem mindenütt, úgy mint a baranyamegyei hegységben, maim- és kréta-korszakbeli lerakódásokkal kapcsolvák össze. A csoport számos s részben igen hatalmas telér- és tömzs-szerü tömegben töri át a szarukőtartalmú tithoni aptychus mészkőrétegeket, melyekkel a hegység juraképződéseinek hatalmas sorozata végződik, s
