Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya közgazdasága

KÖZGAZDASÁG.

595

kutatmányi illeték 68 frt ; ugyanez évben az ásványszénre megyénkben adományozott terület meghaladta a 23 millió m2-t.

Baranyamegyében, melynek kőszéngazdagságát Matlekovics „A kőszéntelepek Magyarországon és Ausztriában“ czímű czikkében 600 millió mázsára becsülte, még folyvást nyítanak kőszénbányákat. Jánosi Engel A. és fiai pécsi czég a komlói új szénbányára 1893. évben kapta meg a bányajogot; a múlt évben pedig Baranya-Baksán és vidékén mutatkozó kőszéntelepek értékesítése czéljából egy érdekeltség 50 drb 500 frtos részvény kibocsátásával vállalatot létesített; a furatási munkálatok már foganatba is vétettek.

A komlói kószénbánya.

Ma Pécs azon 14 törvényhatóság közt, melyekben a bányászattal foglalkozók a 1070-ot az egész országban meghaladják, a 9-ik helyen áll.

Szénbányáink jelenlegi s folyton tartó fejlődése szükségessé tette, hogy Pécsett bányász-iskolát állítsanak föl. A bányász-iskola kérdésével behatóan foglalkozott városunk közönsége s Wiesner Rajmár pécsi bányaigazgató erős érvekkel támogatott állást foglalt mellette a közelmúltban Selmeczbányán megtartott bányász-kongresszuson. A bányász-iskola ez év november havában meg is nyilott. Igazgatóul Ozwick Károlyt nevezte ki a pénzügyminiszter. Ez évben ideiglenes épületbe helyezték az iskolát ; a jövő évben külön épületet emelnek e czélra.

38*