Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya fekvése és kiterjedése

54

BARANYA GEOLÓGIÁJA.

kevésbé sem tekintetbe vevő névvel felcserélni. Böckl tehát geológus társai helyeslésével a congeria-rétegeket „pontusi emelet“ név alá egyesítette.

A pontusi emelet rétegei, mint általában a dunántúli dombvidéken, úgy Baranyában is a dombvidéket alkotják. A dombok magaslatait ugyan majdnem kizárólag lőszlepel fedi, de mélyebb árkokban és vízmosásokban többnyire a pontusi emelet kékes-szürke agyag-rétegek jutnak napfényre ; némely vidéken pedig a homok és homokkő rétegei vannak leginkább képviselve.

Pécs városa területén például rozsdás sárga homokkőrétegek uralkodnak legfelül, ezek alatt pedig kékes szürke homokos agyag következik, melyben Pécs városa alatti pinczék vannak vájva. Egyes fekvetekben itt-ott kavicsot is tartalmaznak, sőt homokkő-padokat is. A ponti emelet rétegeiben a typikus kövületek ritkán hiányoznak, s vannak oly vidékek, hol kiváló fontos és klaszikus faunát lehet találni és tanulmányozni, mely egyszersmind kellő felvilágosítást nyújt az egész pontusi emelet képződésére.

A palaeontológiai tudományban ily fontos és ismert lelőhelyet, többek közt Baranyamegyében Árpád-község környéke nyújt.

Dr. Lőrenthey Imre, ki az árpádi faunát, részben saját kutatásai nyomán, nagyobbrészt pedig a budapesti és kolozsvári palaeontológiai gyűjteményekben összehalmozott anyag segítségével tanulmányozta ; 24 fajt sorolt fel Árpádról. Ezek a következők :

Congeria rhomboidea Hörn.

„ croatica Bens.

„ rostriformis Desh.

Dreissenomya intermedia Fuchs.

„ Schröckingeri, Fuchs.

Pisidium sp.

Limnocardium Schmidti Hörn.

„ hungaricum Hörn.

„ Rogenhoferi Brus.

„ Riegeli Hörn.

„ Szabói, Lőrenth.

„ Haneri Hörn.

„ Maj eri Hörn.

„ Wurmbi nov. form.

„ Steindachneri Brus.

„ apertum, Münst.

„ planum Desh.

„ Árpadense Hörn.

„ Petersi Hörn.

„ Edentulum Deshayes.

Yalencienuesia Reusti Neum. Yivipara sp.

Zagrabica Maceki Brus.

„ Ampullacea Brus.