Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya közgazdasága

Ipar. párunknak az egyes időszakokban való állapotát s fejlődési fokozatait történelmi múltúnk gazdag eseményei hű kép­ben tárják elénk, melyek még ott is, hol kizárólag az iparra vonatkozó konkrét adatok nem állanak rendelkezé­sünkre, a valót leginkább megközelítő oly következtetésekre jogosítanak föl, mint kevés más törvényhatóságot. A legrégibb adatokat föltüntető amaz időben, mikor a Duna és Dráva szögét, akkor Pannonia-Valériát, a rómaiak bírták, a rómaiak fejlett ipara, mint arról a nagy számban található régiségek tanúskodnak, a római biro­dalomnak mai megyénk területét képező részében sem állott alacsonyabb fokon, mint a birodalom szivében s a rómaiak pompa- és építő-vágyát kielégítő ipar itt is virágzott, különösen a régi Sopianae, az egész Pan- nonia-Valéria fővárosában, a mai megyei székhelyen: Pécsett s ama váro­sokban, mint Altinum, Quadriburgum, melyek a nagy forgalmú római út mentén feküdtek. A népvándorlás Pannonia iparát rohamosan megsemmisítette. Csaba és Aladár, Attila fiai eltávozván Pannóniából, ez azért nem lett ugyan kietlenné, mert az itt maradt hunok az itt lakott népekkel összeházasod­ván, a szomszéd népekkel barátságban éltek s velük jeles kereskedést folytattak. E kereskedésnek azonban, noha a kereskedelmet az ipar hozza létre s csak az ipar fejlődésével haladhat előre : nem lehettek tárgyai ipar­termékek, hanem mezőgazdasági és talán állati-termékek, mert az ipar­űzéshez értő régi pannoniai lakosokat a belszükséglet kielégítése is eléggé foglalkoztatta. Az e kori ipar a mai értelemben vett háziiparnak felelhe­tett meg s adás-vevés tárgyát alig képezhette. Az avaroknak a Balaton, Duna és Dráva közti ringj ében még az elődeik által űzött csekély ipar is megsemmisült s az ipar nyomaira újra akkor találunk, mikor Nagy Károly az avarokat kiűzvén tartományukba, Nyugat-Európából új és műveltebb telepítvényeseket hozott. A magyarok kevés kézművet, sőt a műiparra még hajlamot is gyengét hoztak magukkal új hazájukba; öltözeteiket azonban részint a nyájaikból

Next

/
Oldalképek
Tartalom