Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 553 IDÆ é h é s z e t. Méhészetünk terén hanyatlás észlelhető ; a mi csekély fejlődés néha egyik évről a másikra mutatkozik, az csak múló. Baranya a méhek által kedvelt flórája pedig mintegy természetes következményként vonná maga után az intenzivebb méhtenyésztést. A hanyatlásnak oka az, hogy a méhtenyésztés a legújabb időig túlnyomólag a régi eljárás szerént történik, a min azonban a méhészeti vándortanító hatása már is meglátszik, a mennyiben a mozgó szerkezetű kaptárukban elhelyezett méhcsaládok száma megyénkben egyre szaporodik s így hihető, hogy a javulás fokozatos lesz. 1884-ben az összes méhcsaládok száma volt megyénkben 14.112, ezek közül közönséges kaptáraidban 13.607, mozgó szerkezetű kaptárakban 505; parasztbirtokon volt 13.414, közép- és nagybirtokon 698 méhcsalád. Legtöbb méhcsalád található a hegyháti, siklósi és pécsi járásban, legkevesebb a mohácsiban. 1870-ben Baranyában 15.514 méhcsalád volt s termeltetett 2327 mm. 80 dkgr. méz; 1893-ban 280 községben 9809 méhcsalád, melyek közül 1344 mozgó szerkezetű kaptárakban, 8465 közönséges köpükben volt elhelyezve ; utóbbi évben csak 400 mm. mézet termeltek. Egyéb hasznos liázi-állatok. A kecske-tenyésztés megyénkben csekély közgazdasági jelentőségű s túlnyomólag parasztbirtokosaink foglalkoznak vele tejnyerés czéljából. Számuk is egyre apadóban van. 1870-ben még 1540 drb kecskénk volt, 1884-ben csupán 806 drb, 5564 frt összértékben. Leginkább tenyésztik a pécsi és hegyháti járásban. Bivaly jobbára csak a szeqt-lőrinczi,-hegyháti és siklósi járásban található, számra nézve mintegy 45—50 drb. Szamár- és öszvér-állományunk csökken. A fogyás 1870-ről 1884-rc, mikor 329 drb találtatott — több mint egy harmada a baranyavári járásban — 17'7°/o. Selyem-tenyésztés. Az ország összes megyéi közt Baranyában és Tolnában honosodott meg legelőbb a selyemtenyésztés. Megyénkben a selyem-tenyésztést 1690. táján Passardi János Péter, toricellai születésű olasz honosította meg, ki ide házasodván s felesége után Pellérden és Arányoson birtokot örökölt s előbbi helyen selyemszövő-gyárat is állított föl. A selyem-tenyésztés fejlesztése körül szerzett érdemeiért Passardi 1708-ban I. József-tői magyar nemességet nyert. Halála után a selyem-tenyésztés megyénkben megszűnt, hogy mint új termelési ág az 1718-iki passarovjezi béke után a Bánátban újra föltűnjék.
