Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
550 KÖZGAZDASÁG. Juhállományunk fokozatos szaporodása karöltve az anyag nemesítésével a tagosítás és legelő-elkülönítés törvényes eszközléséig fokozatosan tartott ; ez időtől kezdve hanyatlás állott be, mely ma is még tovább tart, habár a 80-as években az angol husjuh tenyésztése körül, mi akkor e faj gyapjuhozamának nagyobb kvantitása és keresettsége következtében indokolt volt, némi élénkség s számbeli gyarapodás volt is észlelhető. Juhot ma már nagyrészt csak uradalmaink tenyésztenek, s ezeknél is a tenyésztés jobbára a finom posztógyapju nyerésére irányul. Az 1872. évi fölvételkor megyénkben 172.906 drb juhot írtak össze ; a megyei gazdasági egyesület által 1878-ban közvetlenül a tenyésztőktől beszerzett adatok szerént volt : nemesített juh 37.800 drb, fésűs gyapjúval biró juh 20.200 drb, közönséges egy és két nyiretü juh 99.540, összesen 157.540 drb juh. Az 1884-iki összeírás szerént volt : 133.309 drb juh, ez utóbbiak közt volt kos 4206, bárány 29.824 drb, anyajuh 59.540 drb, ürü 24.065 drb, bakjub 15.674 drb, anyajuhot fejtek 8765 drbot. Az 1870. és 1884. évi időközben így juhállományunk közel 40-ezer drbbal fogyott meg. Az 1884. évi juhállomány az 1880. évihez képest mintegy ir5°/o-nyi emelkedést mutat föl, a mi — mint föntebb említettük — az ez időben nagyobb terjedelmet nyert angol husjuh-tenyésztésre esik. 1870-ben ugyanis megyénkben csak 119.557 drb juh volt. Az 1884. évi juhállományból parasztbirtokos kezén volt 49.79%, közép- és nagybirtokos kezén 50'2l%. Az ez időtől máig lefolyt valamivel több mint egy évtized alatt ez arány a nagy- és középbirtokosok javára jelentékenyen megváltozott. Esett 1 Q kmterre 26'01 drb, 1000 lakosra 455 drb, 100 kát. holdra 21-73 drb juh. A juh-állománynak a területhez való arányára nézve Baranyánál túl a Dunán csak Mosonmegye mutatott föl kedvezőtlenebb viszonyokat ; de a juhok átlagos értékére nézve 8 frt 07 krral megyénk túl a Dunán már a negyedik helyet foglalta el. Természetes következménye ez uradalmaink értékesebb merino-electoral juhtenyészete túlsúlyának. Az összes juhok 1,075.896 frt értéket képviseltek; átlag-érték volt a parasztbirtokokon 7 frt 10 kr, a nagy- és középbirtokokon 8 frt 98 kr. A juhok állománya legnagyobb volt a szent-lőrinczi járásban (33.690 drb), a baranyavári járásban (28.827 drb), a mohácsiban (21.221 drb), legalacsonyabb a siklósiban (7006 drb). Nevezetesebb juhtenyészetek megyénkben : a dárdai uradalomé, mely rámbonillet kosoktól származó anyáknak schorthorn kosokkal való keresztezéséből áll, czélja hústermelés ; a pellérdi uradalom juhászata : merino, geist és gadegast, valamint berkshyri fajtáknak egymással való keresztezése ; a szent-lőrinczi uradalom Brunsvick gróf-féle martonvásári merino- electoral juhászata, hol azonban a juhállományt az utóbbi években erősen redukálták; Ótocska gyula-pusztai juhtenyészete, cotswold és oxfortshyre- downs keresztezés; a sz.-egáti uradalom juhtenyészete merino és hempshyre- downs faj ; a pécsi székesegyház rambouillet, az ugles-pusztai bérlet bol- debucki németországi faj juhtenyészete és a pécsi püspöki káptalan, a siklósi és gödre-szent-mártoni uradalom juhászata.
