Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
548 KÖZGAZDASÁG. Az apadás 1870-hez képest tehát 5446 drb, vagyis 9'707o, mi az intenzivebb gazdálkodásnak, a legelőföltörésnek s a birtokelaprózásnak következménye; a minőség azonban bőven pótolja a veszteséget s Baranya áz 50-czernyi lóállománynyal túl a Dunán Somogymegye után, az egész országban pedig a megyék közt a hetedik helyen áll. Az 1884-iki állományból parasztbirtokos kezén volt 98'07°/o, közép- és nagybirtokos kézen 6'93%. Egy tenyészménre az 1884-iki fölvétel szerént 170 8 kancza esett, mely ma 140—150 drbra szállott le. Esett az 1884-iki összeírás szerént 100 kanczára 16'76 csikó, 1 Q kmrre 9'13 ló és 1000 lakosra 172 20 drb ló. Az anyakanczáknak a csikókhoz való kedvezőtlen aránya összefüggésben van az ökröknek a szántóföldhöz való hasonlóan kedvezőtlen arányával, a mennyiben az igásökrök aránylag kevés száma miatt a kanczák kisebb birtokainkon gazdasági munkálatokkal lévén túlterhelve, a tenyésztésre alkalmatlanokká válnak. Az arány e tekintetben ma már jelentékenyen javult s kisebb gazdáink is nagyobb súlyt fektetnek a tenyészanyagra s a tenyészanyag kímélésére, mi az évenkénti ellések számát szaporítja. Lóállományunk értéke 1884-ben 4,440.499 frtot képviselt. A lovak átlagos értéke volt a parasztbirtokosoknál 83 frt 30 kr., a közép- és nagybirtokokon 112 frt 50 kr. ; míg a parasztbirtokosok kezén tehát számra nézve 13-szorta nagyobb, addig a közép- és nagybirtokosok kezén közel V3-szorta értékesebb lóállomány van. Áz összértékből esik 1 □ kilométerre 865 frt, 1 lakosra 15 frt 13 kr. A bellyei uradalom lótenyésztés tekintetében is első a megyében; csikótelepe Izabellaföldön van. A dárdai uradalom lótenyészete kiválókép hannoveri kanczáktól és eredeti porosz ménektől származik; a mének a többi uradalombeli kanczákat is födözik; csikótelepe Dárdán van. A szent-lőrinczi uradalom lóállománya alapját a volt herczeg Eszter- liázy-íéle ozorai ménesből, nevezetesen Cotswold és Brilliant eredeti angol félvér ménektől leszármazó anyag képezi. A pécsi püspöki uradalom lótenyésztése, mely 1879-ben közönséges igás kanczáktól Gidrán állami mén után származó anyaggal alapíttatott, szép példányokat mutat föl. A fölemlítésre kiválóan érdemes még a sellyei uradalom angol telivér, a bük- kösdi uradalom teli vér arabs, a pellérdi uradalom nemes fél vér s az üszögi uradalom igásló-tenyészete s a g.-szent-mártoni ménes. «T úti-tenyésztés. Mária Terézia királynőnk által a jub-nemesítésre irányuló intézkedések megtétele után Baranyában csakhamar nevezetes juhászatokkal találkozunk. Ilyen volt a Batthyány János gróf tenyészete, melynek törzsnyája 1806:ban a Lichnovszky báró-féle hires faj-tenyészetből állíttatott föl, továbbá a bellyei uradalom tenyészete, melyek mellé a 40-es években az Eszterházy herczeg, pécsi püspöki és káptalani uradalmak juhászata csatlakozott.
