Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA. 49 vagy vöröses jura-mészkő, gránit és kvarcz görélyeiből állanak, melyek homokos-meszes kötszer által összetartvák. Olykor a konglomerát kötszere málásnalc indulván, az alkatrészek széthullanak s így durva kavicscsá válnak ; más pontokon pedig valószínűleg már kezdetleg nem voltak összekötve az alkatrészek. Némely helyen még vékony rétegezésű trachit-tuffa közfekvetek is észlelhetők. Mánfa és Budafa körül Böckl sajátságos települési viszonyokat észlelt. Budafánál a völgy aljában Böckl a konglomerátos rétegekben Congeriákat (édesvízi kagyló) talált typikus tengeri kövületekkel együtt, a felsőbb rétegekben pedig a fiatalabb mediterrán-rétegeket jellemző gazdag faunáját találta. ily vegyes képződésü, azaz édesvízi és tengeri állatokat tartalmazó rétegeket Böckl a Mecsekhegység körül több helyen észlelt, nevezetesen Nagy-Mányok. és Hidasd környékén és ezek a rétegek mindenütt a felső mediterránhoz tartozó rétegcsoport feküjében, közvetlen a másodkorbeli rétegekre települtek. Itt tehát egy félig édes, félig sósvizi, vagyis brackvizi képződménynyel van dolgunk, melyben Komlónál, Nagy-Mányoknál és Hidasdnál lignit-telepek is rakódtak le. Az idősb mediterrán rétegeket jellemző kövületek a Mecsekhegységben a következők : Ostrea crassissima Lam. Ostrea gingensis Schl. Mytilus Haidingeri Hörn Congeria sp. Melania Escheri Unio sp. Neritina sp. stb. Nagy-Mányoknál pedig, egy castor-fossil fogacskát is talált Riegel Antal e hasonkorú rétegekben. A Szabolcstól délkeletre, két egymáshoz közel, csaknem párhuzamosan lehuzódó árkok a harmadkori rétegek települési viszonyainak tanulmányozására kiválóan érdekesek. Ott a pontusi, szármáti és mediterrán emeletei egymásra települve, jellemző és sok kövületeket tartalmaznak. Az árkok felső végén szürke, csillámtartalmu homok lerakódásban valódi osztrigapad található, melyben különösen az Ostrea gingensis és Ostr. crassissima óriási példányokban gyűjthetők. A mediterrán-rétegek alsó osztályához tartoznak még ama vulkánikus eredetű hiotit-daczit-tuffák, melyek Szászvártól délre a Szamárhegy tövében keletről nyugatra húzódó vonulatban találhatók. A fiatalabb mediterrán-rétegek a Mecsekhegységben kevésbbé vannak elterjedve, de nagyon sok és érdekes kövületeket tartalmaznak. E rétegek nagyobbrészt zöldes szürke, vagy barna-sárgás csillámtartalmu homokból állanak. Pécs határában levő, úgynevezett nagybányai völgyben fehér mészkövek is fordulnak elő, melyek telvék lithotliamniákkal, 4