Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 519 42 hold immunis, 5376 hold 1580 négyszög öl nem immunis talajon ; elvénült 1519 hold 189 négyszög öl; filloxera által lepett, de még termő szőllő 20872 hold 1340 négyszög öl. Az összes többé-kcvésbbé termő szőllő- terület 29.558 hold 1340 négyszög öl, mintegy 507o-a a mezőgazdasági művelési ágaknál kimutatott szőllőtcrületnek. A megye egyes járásait tekintve, a régi szőllőknek a hegyháti és pécsváradi járásban csak 5°/o-a áll még fönt, a pécsi járásban mintegy 20%, a szent-lőrinczi járásban 25°/o-a, e járásban a perenospora, mely ellen a szőllőtulajdonosok nem védekeznek, pusztít erősen ; Yiszló és Villány vidékén körülbelül 45—50°/'o, a siklósi járás többi része erősen meg van támadva; a baranyavári járásban a monostor-kiskőszegi hegycsoport, Baán, Vörösmarth és Csúza vidéke teljesen el van pusztulva, a mohácsi járásban még csupán mintegy 10°/o s Pécsett szénkénegezés által föntar- tott 2%-nyi régi szőllő van. A perenospora viticola megyénkben lS93-ban 26.176 kát. hold szőllő- területet ért s csak újabb időben észlelhető nagyobb mérvű s eredményes védekezés a perenospora ellen. A filloxera elleni védekezés a filloxerának föltünése után nyomban és nagy erővel indult meg az egész megyében. Az 1888-iki filloxera- értekezlet a szőllők szénkénegezését ajánlotta; Pécsett föl is lett állítva a szénkéneg-raktár. A szénkéneggel való védekezés azonban sokat veszített hiteléből az által, hogy több szőllősgazda olyan helyen is gyérített, hol a filloxera a szőllőtőke gyökérzetét már annyira elpusztította, hogy azon tőkék gyérítés nélkül sem hajtottak volna többé ki. Az ilyen szőlősgazdák szőlőik elpusztulását a szénkénegezésnek tulajdonítván, a gyérítésnek ellenségei lettek. Többen a íilloxerát csak múló bajnak tekintették, a milyen Baranyában is már többször előfordult. így például az „Anyagi Érdekeink“ 1872-iki évfolyama említi, hogy ez évben Baranyában, jobbára azonban csak Pécsett a szőlősgazdáknak termésre semmi kilátásuk nem lehetett, mert a szőlőszemek legnagyobb része nyálkás hártyával pók- hálószerüleg vonódott be, benne világos-barna, szurok feketefejü bogár tanyázott, mely a szőlőszemet megsemmisítette. A szénkénegezéssel szőlősgazdáink pár évi ki nem elégítő eredménynyel járt kísérletezés után kezdtek fölhagyni. 1891-ben még 322 mm. szénkéneget adtak el a pécsi szénkéneg-raktárból, az 1893-ik év folyamán csak 151 mmázsát s az 1894-ik évben csupán 169 hektárt gyérítettek. Szénkénegezéssel föntartott szőlő van ma még Frigyes főherczeg uradalmában Villányon, Jancsics Sándornak Siklóson, Nádossy Istvánnak Helyesfán, a pécsi káptalannak a szent-miklósi hegyen, Szeifritz Antal, Erreth János és Horváth Antal pécsi szőlőtulajdonosoknak. Az amerikai szőlők felé irányuló védekezés, szőlőink újjá alkotása az 1891-ik évben kezdődött meg s ha eleinte csekély eredményekben nyilvánult is, ma már annál dicséretesebb buzgalommal s fáradhatlan tevékenységgel működnek szőlősgazdáink elpusztult szőlőink rekonstruk- czióján.
