Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya fekvése és kiterjedése

46 BARANYA GEOLÓGIÁJA. irányban. Dr. Hoffmann a maim rétegeit itt három szintre osztotta és térképezte, úgy mint : az Oxford mészkő szint, az acanthicumi „ „ és a tithoni „ „ különböztette meg. A tithoni rétegek kiválóan palás-márgás mészkövekből, úgynevezett lithographiai palából állanak, különösen Uj-Bánya környékén. Sajnos, hogy e lithographiai palák nagyon mészpáteresek s így könnyen repe­deznek, úgy, hogy nagyobb táblákat nem igen lehet nyerni; a lithographiai kő értéke pedig, nagyságához mérten geometrikus arányban növekedik. Már Hass Mihály említi e kövek előfordulását 1840-ik évben megjelent emlékiratában, s a m. kir. földtani intézet geológusai is tétettek praktikus kísérleteket a budapesti nyomdákban. Az anyag magában kitűnőnek bizonyult kisebb tárgyak nyomtatására, de nagyobb lemezek nem voltak előállíthatok. A villányi hegységben a maim rétegei két szintre voltak oszthatók : a diceras mészkő szintre — és Rhynchenella sparsicosta tartalmú mészkő-szintre. E mészkövek alkotják főleg a harsányi és a Tenkes-hegyet ; ámbár e rétegek a villányi hegy vonulat hosszában több helyen találhatók kisebb- nagyobb elterjedésben, így Gyűd, Trinitás és Villány határában, továbbá Tapolcza-pusztánál és a beremendi-hegyben. Az itteni malm-mészkő rétegei annyiban bírnak kiváló fontossággal, mivel azok szolgáltatják a legszebb és legbecsesebb márványféléket a jelenleg épülőfélben levő monumentális országházhoz Budapesten. Kréta-szisztéma. Dr. Hoffmann kiváló fontos leletek alapján a Mecsekhegységben s különösen az újbányái tömzsben a kréta-képződmény alsó tagozatát, vagyis a kőzép-neocom-rétegeket konstatálhatta ; ezek itt bazaltos tuffa és konglomerát-rétegelcből állanak. Uj-Bánya körül a tithoni mészkövekre települve, továbbá Magyar-Egregy és Jánosi mellett augit-porphyrhól származó tuffák és konglomerátok találhatók, melyekben typicus közép- neocombeli kövületek vannak elásva. E leletek által konstatálható volt az ottani vulkánikus kőzetek kitörési kora is és ennek kapcsán a Kárpátokban hasonló lávák kitörési kora is. A Mecsekhegységben kitódult kvarcz-tr achy tok már a mediterrán rétegek képződésekor jelentkeztek, holott a Komló környékén kitódult amphibol-trachitok a már lerakodott mediterrán rétegeket áthatolták és megzavarták. Kanozoós-lerakódások. Neogén-szisztéma. Bárány amegy ében a harmadkori képződményeket kizárólag a neogén- rétegcsoport képviseli és kisebb-nagyobb felszínes kiterjedésben veszik körül a harmadkor előtti képződmények-alkotta területeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom