Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
504 KÖZGAZDASÁG. UVCezögazcLaság-i népesség. Mezőgazdasággal (föld-, erdőművelés) foglalkozott megyénkben az 1870-iki népszámlálás adatai szerént összesen 118.790, az 1890. évben 80.539 lélek, kik közül 336 az erdészetre esik. Mezőgazdasági népességünk tehát e két év adatai szerént 20 év alatt több mint 38-ezerrel fogyott volna meg. A fogyás mindenesetre jelentékeny, ha nem is oly mérvű, mint a fönti adatok összehasonlítása folytán előáll, mert a mező- gazdasági népesség 38-ezer főnyi csökkenését — tudva azt, hogy az orsz. statisztikai hivatal beismerése szerént az 1890. évi népszámlálásnak a mezőgazdasági népességi statisztikára vonatkozó fölvétele nem teljes, a statisztika hiánya is idézi elő. A csökkenés különben, ha a 2. évtized alatti népszaporodást is figyelembe vesszük, csekély, mert 1890-ben 0'42°/o-al foglalkozott kevesebb lélek mezőgazdasággal, mint 1870-ben. A mezőgazdasági népesség ugyanis 1870-ben az összes népesség 41‘60%-át, 1890-ben pedig 41'18°/o-át tette. A mezőgazdasági népesség csökkenése az éves szolgákra és napszámosokra, tehát a segédszemélyzetre esik, míg ezzel szemben a birtok-elaprózás következtében a földtulajdonosok száma mintegy 16°/o szaporodást mutat föl. Az 1870. évben egy földbirtokosra és bérlőre Baranyában 2‘7 szolga és napszámos, az 1890. évben pedig csak 1'2 szolga, napszámos és családi kisegítő esett. Ez apadás azonban korántsem vont maga után megyénkben munkáshiányt, mert a mezőgazdasági gépek pótolják a mezei kézi munkaerőt. Munkáshiányról nincs panasz a szoros mezei munka idejében se, csupán aratók jönnek hozzánk többnyire Bácskából, de viszont megyénkből is szegődnek el a szomszédos megyékbe, főleg Somogyba s Szlavóniába arató-munkások. Hogy megyénkben mezőgazdasági munkáshiány még jobb termésű években sincsen, annak igazolásául idézhetjük egy e téren kiváló tapasztalattal bíró szakembernek, Otocska Géza köz- gazdasági előadónak a „Közgazdasági Értesítő“ 1885. évfolyamában megjelent következő jelentését : Baranya vármegye oly szerencsés helyzetben van, hogy, egy nehány uradalom kivételével, melyek azonban éveken át egy és ugyanazon vidékről szerzik meg a már ismert munkásokat, más vidéki munkásokra jó közép termésnél sem szorul és saját munkásait még középtermésnél is foglalkoztatni tudja. A mezőgazdasági személyzetből, az összes népességet csupán a szántóföldterülethez viszonyítva, átlag egy személyre 9'5 kát. hold jut. Ez aránylag kedvezőtlen viszonyt a nagyobb uradalmak idézik elő, melyekben a belterjesebb gazdálkodás folytán a mezőgazdasági népesség kevésbé sűrű. így míg a megyében az 1890-iki adatok szerént 1 négyszög km.-re átlag 34'8, a baranyavári járásban csupán 293 mezőgazdasággal foglalkozó népesség esik. A mezőgazdasági népesség az összes népességhez viszonyítva legsűrűbb a szentlőrinczi járásban, a 40°/o-on fölül ; a legritkább a baranyavári, pécsi és mohácsi járásban 20—25°/0, a siklósiban 30—35%, a pécsi és hegyháti járásban 25—30°/o közt.
