Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
Közhasznú intézetek. Kórházak. Pécsvárosi közkórház. A pécsvárosi kórház megalapítása Nesselrode gróf pécsi püspök nevéhez fűződik, a ki még 1714-ben elaggott s betegség által megsanyargatott sinylők és betegek számára alkalmas épületet emelt a kórház mostani területén. Szerény kis földszintes épület volt az, alig ötven sinylő befogadására alkalmas s mégis hosszú időig, csaknem 150 évig szolgált humánus czéljának a nélkül, hogy rajta valami változás, vagy lényegesebb átalakítás történt volna. 1846-ban Szcitovszky pécsi püspök vette kezébe a kórház mostoha ügyét s az ő buzgalmának köszönhető, hogy a város közgyűlése 1847-ben a kórház kibővítését elhatározta, azonban a közbejött országos zavarok az építés keresztülvitelét jobb és alkalmasabb időre halasztották. Szcitovszky jóakaró figyelme arra is kiterjedt, hogy a betegek és sinylők ápolása megbízható kezekbe legyen letéve. E czélból a gráczi „Szt.-Vinczé“-ről nevezett szürkenénikók alkalmazását szorgolta, a kik 1855-ben, számszerént hatan, a betegek ápolását és ellátását tényleg át is vették. 1857-ben a kórház közkórházi jelleggel ruháztatott föl s mint ilyenben nem csak helybeli, hanem idegenből jövő betegek is ápoltattak már személy- és valláskülönbség nélkül. E miatt, de meg a lakosság rohamos szaporodásával arányban emelkedő beteglétszám miatt a kórház kibővítése és gyökeres átalakítása égető szükséggé vált. A baj pillanatnyi elodázására a kórház mostani fölső parkjának hosszában még 1857-ben egy vályogból készült földszintes épület emeltetett, a hol azelőtt a betegekkel együtt fekvő sinylők és árva-gyermekek nyertek elhelyezést, s az így tisztán kórházi jelleget öltött régi épület Petz tervei szerént 2 emeletre bővítve, 100 betegnek adhatott fekhelyet. 1868. szeptember 5-én érkezett le a belügyminiszter jóváhagyása úgy az építkezésre, mint a szükségelt 30.000 forint kölcsönnek fölvételére, ez összeg törlesztésére pedig a napi ápolási díjat — az építkezés tartamára — 42 krajczárról 50 krajczárra emelte föl. Az építkezés ugyan ez évben megkezdődött s a következő évben már befejezést nyert. Ez alakjában változatlanul állott fönt a kórház 1878-ig, a mikor a kórház vezetését a jelenlegi igazgató-főorvos és műtő, dr. Erreth Lajos vette át, a ki ritka bőkezűségével s fáradhatatlan tevékenységgel párosult nemes ambiczióval munkálkodott azon, hogy a kórházat európai színvonalra emelje. Az ő igazgatósága alatt 1885-ben a kórház épülete a kor modern
