Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

438 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. is volt. Ezeket — miként Áronffy József meghitt barátja előtt több ízben említette — képeivel együtt Pécs város közönségének, egy létesítendő muzeum számára akarta végrendeletileg hagyományozni ; váratlanul közbe­jött halála azonban e szándékában megakadályozta. Műtárgyai, képei végrendelet hiányában s mert örökösök kellő időben nem jelentkeztek, a bajor kincstár által elárvereztettek. Madarász Viktorról, az országos nevű festőről csak annyiban emlé­kezhetünk meg, hogy szülei egy időben Pécsett laktak s gyermekéveit ő is Pécsett töltötte ; később azonban végképen elhagyta Pécset s művészi pályáját tőlünk távol élte. Képei közül egy a pécsi lutheránus templom­ban van s mint oltárkép emeli a templom díszét, egy a megyeház köz­gyűlési termében Siskovics M. Józsefet ábrázolja. Atzker Károly és János, Becsben születtek s a bécsi hires Ráhl tanítványai voltak. A 60-as évek elején Daróczy kanonok meghívta őket, hogy a pécsi székesegyház Mária-kápolnáját kifessék. A meghívásra lejöt­tek Pécsre s Atzker Károly 6 remek képet festett Jézus életéből vászonra ; e képeket később aczélmetszetekben reprodukálták és árusították. Atzker József a szenvedő Jézus és Mária képeit a kápolna falaira festette. Atzker Károly festményeit a dóm restaurálásakor szegényebb templomoknak aján­dékozták; Atzker József falfestményei elpusztultak. A kápolna kifestése után letelepedtek Pécsett s a pécsi püspöki megye templomai számára oltárképeket festettek. Atzker Károly egyúttal igen jó arczképfestő is volt. A pécsi főreáliskolában 6, a városházának közgyűlési termében 1 festménye van; ez utóbbi Eötvös József bárót ábrázolja. Később Brünnbe hívták tanárnak, hol 1875-ben meg is halt. Fivére, József, Pécsről vissza­költözött Becsbe, hol ma is él. Grimm Rezső, ki mint reáliskolai rajztanár működött Pécsett, 1832. deczember 13-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Pesten végezte s harmadfél évet a marastoni festészeti akadémián töltött, a hol oklevelet nyert. 1867-ben Kecskemétre került rajztanárnak, 1871-ben pedig Kör- möczbányára, a honnan a pécsi főreáliskolához nevezte ki a tanügyi kor­mány. 1861-ben festette meg Palóczy László jeles arczképét, mely a nemzeti múzeumban van. Képeinek legnagyobb részét eladogatta. A pécsi főreáliskolában több festményét őrzik, köztük Deák Fcrencz életnagyságu képét, mely egyik legsikerültebb alkotása. 1878-ik működött a pécsi reál­iskolánál. A 80-as évek elején megtébolyodott s mint őrült halt meg. Vizkelethy Imre, Bélának, a hires festőnek fivére, a kiről azt Írták a lapok, hogy ha korán el nem hal, magyar Matejkó válhatott volna belőle. Pénzügyi hivatalnok volt Pécsett. Életéről már az irodalmi rész­ben megemlékeztünk, e helyütt csak mint festővel foglalkozunk vele. Már mint 11 éves fiú tanujelét adta művészi tehetségének. Szilárd akarat és megkettőztetett szorgalom által sikerült Pesten jogi tanulmányai mel­lett, festői keresetéből nemcsak szükségleteit fedezni, hanem egy kis ala­pot is teremteni, a melylyel 1840-ben Becsbe utazott, hogy a festészetben alapos oktatást nyerjen. Atyjának Bécsben tartózkodó nővére Borbála,

Next

/
Oldalképek
Tartalom