Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 435 Minthogy utóbbi időben Pécs város ezrede törzsének székhelyévé vált s a városi zenekar — mely úgy a városnak, mint egyeseknek nagy áldozatába került — föloszlott; mondhatjuk, hogy — habár a dalművészetet a „Pécsi dalárda“ az elért fokozaton megtartani, sőt emelni is képes volt — a zene egyéb ágai stagnálni kezdettek, mit még ama körülmény is előmozdított, hogy a székesegyházból a Gregoriánum a zenészeti hangszereket teljesen kiszorította. Ezt látva városunk vezérférfiai, az annak élén álló s mint minden szépért, úgy a zenéért is lelkesülő polgármesternek, Aidinger János kir. tanácsosnak buzgólkodása mellett létesítették a belvárosi községi iskolában a városi zeneiskolát, mely kezdetben csakis a hegedű-oktatásra szorítkozott, később Hoffer Károly buzgó zenetanár által minden tekintetben fejlesztették s ma már, miután Pécsváros az áldozattól vissza nem riad, az ifjúság a zeneiskolában bármely hangszeren nyerhet kiképeztetést. A zeneiskola ma már teljes zenekar fölött rendelkezik. A zenei élet központja azonban ma is a „Pécsi dalárda“, a mely világra szóló fényes sikereket aratott. Kitűzött czéljának kezdettől fogva tökéletesen megfelelt, mert fejlesztette a klaszikus zenét és a magyar nép- és műdalok művészi előadása által meghódította a sziveket és elismerésre késztette biráit. Hogy társadalmi tekintetben mennyire felel meg czéljának, mutatja azon körülmény, hogy nincs Pécsett oly kulturális mozgalom, melyben a „Pécsi Dalárdádnak szerepe ne volna. Kebeléből indult ki az „Országos Dalárszővetségu eszméje is. A tulajdónképeni első (de nem hivatalos) országos dalünnep Pécsett tartatott. Zászlószentelésére és 25 éves jubileuma ünnepére az ország összes dalárdáit meghívta. De nemcsak itthon tesz eleget kötelességének, hanem minden alkalmat felhasznál arra is, hogy a hazai kulturális czéloknak használjon. így jótékonyczélú hangversenyeket rendezett Mohácson, Szigetvárott, Nagy-Kanizsán, Győrött, Eszéken, Egerben stb. Hogy pedig a magyar dalnak szépségét idegen földön is bemutassa, a külföldre is elment, városokat keresve föl, melyekben a dal századokon át műveltetik. Erről beszélhet Bécs, Grácz, Aussee, Ischl, Szalzburg, Zürich és Luzern, hol nagy áldozatok árán tisztán jótékony czélu hangversenyeket rendezett és ezzel a magyar dalnak és magyar névnek hírt és dicsőséget szerzett. Művészi sikereinek bizonyításául megemlítjük, hogy az országos dalversenyeken hatszor versenyzett és Hoffer Károly.
