Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 427 Kozári Gyula, rom. kath. áldozár, pécsi hitoktató, született Marczali- ban, 1804. "Október 27-én. Munkái : „Korunk bölcseleté.“ Pécs, 1892. — „Az átöröklés problémája.“ Budapest, 1894. — „Életföladat és életörömek.“ Pécs, 1895. — „La loi des trois états d’Auguste Comte.“ Bruxelles, 1895. — Sajtó alatt van „Descartes és szent Tamás“ czímü pályakoszo- ruzott műve, továbbá a „Pozitivizmus és a katholiczizmus“ czím alatt megjelenő munkája. Flesch Ármin, bölcsészettudor, mohácsi rabbi, született Bács-Álmá- son, 1865. április 11-én. Gimnáziumi tanulmányait Zentán és Újvidéken; az egyetemet Budapesten végezte. Munkái : „Mári ben Simon ben anatoli, mint exegeta, adalék a biblia allegorikus magyarázatának történetéhez.“ Budapest, 1887. — „Élethivatásom.“ Székfoglaló beszéd. Pécs, 1889. Lenkei Lajos, hírlapíró, született Pécsett, 1864. november 14-én. Atyja kereskedelmi pályára szánta; ő azonban a hirlapirás iránt viseltetvén ellenállhatatlan vonzalommal, hírlapíró lett. Kiváló tehetsége s nagy szorgalma által előnyösen ismert névre tett szert. Ez idő szerént a legjobb nevű vidéki publiczisták egyike. 1887-ben lett a „Fünfkirchner Zeitung“ felelős szerkesztője ; 1893-ban a „Pécsi Ujság“-ot alapította. A következő évben egyesülvén a „Pécsi Újság“ a „Pécsi Napló“-val, e láp főszerkesztője lett. Rendkívül sokat utazott; bejárta Európa nagy városait. Volt Amerikában is. Munkája: „Nordkap felé.“ Megjelent 1892- ben. Vilmos német császár és Stefánia, a trónörökös özvegye e munkáját dicsérettel fogadták könyvtáruk számára. Gosztonyi Jenő, rom. kath. áldozár, volt duna-szekcsői segédlelkész, született 1866-ban. Munkája : „Duna-Székcső a múltban és a jelenben.“ Pécs, 1891. Zoltán (Vukailovics) Vilmos, Győrvármegye al-levéltárnoka, született Pécsett, 1869. május 8-án. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte ; ugyan itt hallgatta a jogot. Munkatársa volt a „Pécs“-nek s a „Pécsi Figyelődnek. Munkája : „Dalaim.“ — „Dalok a gyöngyvirágról.“ — „Szabina.“ Dráma 1 fölvonásban. — „Idegen virágok.“ Versfordítások. — „Fedora.“ Fordítás. — „Brittanicus.“ Fordítás. — „Galotti Emilia.“ Fordítás. — Számos eredeti költeménye és műfordítása jelent meg a vidéki és fővárosi lapokban. íróink életének és munkásságának rövid ismertetése után e fejezet végéül fölsoroljuk a baranyai lapokat. Mint az ország legtöbb helyén, a márcziusi nagy-napok, a szellem és a gondolat fölszabadulása, teremtették meg az első lapokat, úgy nálunk is, a márcziusi szellő ébresztette föl az időszaki sajtó iránt való érdeklődést. így keletkezett Pécsett 1848-ban a „Pécsi Tárogató11, a melyről azonban még a nemzeti múzeumban se tudhattunk meg többet, mint hogy volt. Vele egyidejűleg keletkezett a német nyelven szerkesztett _^Press- freie Flug.hlü.tter.íl Erről már többet tudunk. 1848. április hó elején alapította Neuwirth E. A., a ki egyúttal szerkesztője is volt a lapnak. Politikai tartalommal, hetenként 2-szer jelent meg. Rövid pár hét alatt
