Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
422 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. iskolában, melynek 1882-ben igazgatója lett. Természettudományi közleményei a szaklapokban jelentek meg. Munkája: „Jelentés a pécsi állami főreáliskoláról.“ Pécs, 1883. Bors Emil, jogtudor, ügyvéd és jogtanár, született Németli-Üröghön, 1846. február 2-án. A gimnáziumot Pécsett végezte. A jogi tudományokban Bécsben és Budapesten képezte ki magát. 1869-ben kinevezték a kereskedelmi minisztériumba hivatalnokká. 1874-ben került a pécsi jogakadémiához, a hol máig, mint a politikai tudományok tanára működik. Munkái: „Zur Frage der Rechtsakademien.“ 1882. —- „Szakvélemény és indítvány a jogi szakoktatás reformja kérdésében.“ 1885. Maczki Valér, cziszterczita tanár, filozófiai tudor, született Egerben, 1847. decz. 30-án. 1871-től 77-ig a pécsi főgimnáziumban tanított. Munkái : „Költészettan“ 1876. — „Tudás és hivés.“ Pécs, 1876. — „Bölcselmi értekezések.“ 1881. — „A bölcselés előtana.“ 1887. Schultz Károly, német-mároki plébános, született Főlierczeg-Lakon, 1846. január 28-án. Irodalmi működésének zsengéivel találkozunk a Pécsett a hetvenes évek végén megjelent „Kalauz“ és „Tanügyi füzetek“ hasábjain. Később aztán sűrűén jelentek meg irodalmi dolgozatai a különböző szaklapokban, folyóiratokban s helyi sajtóban. Több pályadíjat is nyert munkáival. Schultz Imre, előbbinek testvéröcscse, a pécsi tanítóképező tanára, a szent István társulat tagja, született Főherczeg-Lakon, 1848. november 25-én. Munkái: „A reáliskolák tanmódja.“ — „A növénytan teljes kézikönyve.“ — „Hazai tanítóképezdéink reformja.“ — „Összehasonlító módszertan.“ — „Szülőföldisme.“ Negyvenhét önálló műve jelent meg eddig. Horváth Antal, pécsi ügyvéd, született Pécsett, 1848. szeptember 4-én. Középiskolai tanulmányait Pécsett, a jogot ugyanitt és Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet 1874-ben nyert. Czikkei az Archeológiái közleményekben jelentek meg (VIII. 1871. Pécsvidéki és egyéb leletek. Az 1868. év őszén Sellyén talált római érmek leírása. IX. 1874. A m. n. muzeumben lévő kiadatlan Aurelianus-féle érmek) ; az Archeológiái Értesítőben (II. 1882. Archeológiái levelek, VIII. 1885. A duna-szekcsői római falmaradványok.) Gózon Gyula, ev. ref. lelkész, született Keőben, 1849. február 26-án. Az alsó baranyai egyházban, Sepsén négy hónapot, a felső baranyai egyházban Dráva-Szabolcson másfél évet töltött mint segédlelkész, volt e kívül Harasztiban és Kovácshidán is rövid ideig. Somogyvármegyében Kilitiben nyert csendes lelkészi állást. Munkái : „Székfoglaló egyházi beszéd.“ 1876. — „Emlékbeszéd Kossuth temetésére.“ 1894. Heldnger István, pécsi reáliskolai tanár, született Baján, 1849. decz. 5-én. Munkái: „Csillagászati földrajz.“ — „A szülő kibékülése az iskolával.“ — „A természettudományok egyetemes haszna.“ — „A tanárhiány okai.“ Czirer Ákos, jogtudor, ügyvéd, született Pécsett 1851-ben. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott Pécsett. Részt vett a boszniai okkupáezióban, mint az 52. gy.- ezred tart. hadnagya. 1881-ben Pécs választó közönsége orszgy. képvise
