Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
420 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Kohut Sándor, volt pécsi rabbi, született Félegyházán, 1842. junius 11-én; meghalt Nevv-Yorkban, 1894. május 25-én. A gimnáziumot Kecskeméten és Pesten ; theologiai tanulmányait a boroszlói rabbiképző intézetben, bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányait az ottani egyetemen végezte. 1867-ben Székesfehérvárott, 1875-ben Pécsett lett rabbi. Innen Nagyváradra került és 1885-ben Amerikába ment. Legjelesebb munkája az Aruch kompletum, melyet Pécsett irt s Bécsben adott ki. Ez a ritka szorgalomról tanúskodó és kivált anyaggyűjteményénél fogva érdekes munka, Nátán b. Jechiel Aruch czímü talmud-szótárnak bővített magyarázó szótára. Kilencz kötet. Kovács Zsigmond pécsi püspök 1000 írttal járult a mű kiadásához. Edvi Illés Károly, jogtudor, jog- és váltó-ügyvéd, nyug. kir. ügyész, született Sziliben, Somogymegyében, 1842. junius 26-án. 1872-től 83-ig, mint kir. ügyész Aradon, Budapesten és Pécsett működött. 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyezték. E súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi és irói működésében s így még ugyanaz évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett s 1885-ig Pécsett munkálkodott. Innen Aradra, később Budapestre költözött. Munkái: „A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyvnek magyarázata.“ Budapest, Pécs és Arad 1882—92. Négy kötet. — „Czifra Juczi.“ Eredeti népszínmű, mely 1885-ben Pécsett s 1888-ban a budai színkörben nagy tetszéssel adatott. Klingenberg Jakab, pécsi igazgató-tanitó, született Veszprémmegyé- ben, Acs-Teszéren, 1842. julius 11-én. Munkái: „Magyar nyelv és irálytan.“ — „Gyakorlati német nyelvtan.“ — „Deutsches Sprachbuch.“ Schneider István, a pécsi községi iskolák fölügyelő-igazgatója, született Bonyhádon, 1842. aug. 7-én. Önálló műve ugyan nem jelent meg, de annál többet irt a szaklapokba. Szerkesztője a „Néptanodá“-nak s e kívül a vegyes tartalmú lapok számára is dolgozik. Bolgár Kálmán, állami anyakönyvi fölügyelő, született Marmaros- Szigeten, 1848. április 10-én. Iskoláit M.-Szigeten, Kassán, Budapesten és Egerben végezte. Kezdetben pénzügyi hivatalnok, később ügyvéd lett s mint kitűnő kriminálista volt ismeretes. A polgári házasság és állami anyakönyvvezetésről alkotott törvény életbelépésekor kineveztetett anyakönyvi fölügyelővé. Főmunkatársa volt a Bánóczy Ferencz által szerkesztett „Felvidékinek. A 70-es évek elején több fővárosi lapba dolgozott. 1870—71-ben a „Pécsi Lapok“-nak volt főmunkatársa s 1881-ben a már megszűnt „Pécsi Lapok“ czíme alatt új lapot alapított, melyet 1882. már- czius 31-ig szerkesztett. Költeményei, tárczaközleményei s vezérczikkei szétszórtan jelentek meg a helyi lapokban. A mellett, hogy az irodalomnak állandóan szorgalmas munkása volt, a társadalmi élet s a közügyek terén is jelentékeny s elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. Munkája: „Egy kép a forradalomból.“ Regény, megjelent Pécsett, 1871-ben. Inczédy Dénes (Ágoston) cziszterczita áldozópap, tanár, a pécsi főgimnáziám igazgatója, született Egerben, 1843. augusztus 27-én. 1859-ben
