Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA 35 névvel szoktak jelölni s igy Böckl e konglomerátos képződményt szintén ez elnevezés alatt ismerteti. A szt.-jakabhegyi homokkő. A„Vemikánó“-félekvarcz-konglomerátra a szt.-jakabhegyi vonalon és Cserkúttól keletre fekvő szárnyon is, vörös kvarcz-homokkövek vannak települve. E homokkövek többnyire szilárdabbak, mint a dyaszhoz tartozók s ezért, mind a Szent-Jakabhegy oldalában, mind pedig a Cserkúttól keletre fekvő részen, látunk ilyen kőbányákat. A Szt.-Jakabhegyet alkotó vörös homokkő olyan geológiai állással bír, mint az Alpesekben a „grödeni“ homokkő, t. i. szintoly átmeneti tagot képez a dyasz és az alsó triászhoz tartozó lerakódások közt. Szerves maradványokat eddig nem sikerült a szt.-jakabhegyi homokkőben találni, de minthogy úgy a Verrukánó-konglomerát, valamint a vörös homokkő a dyaszhoz tartozó rétegekkel itt ellenkező (diaszordans) települést mutatnak, másrészt szoros összeköttetésben vannak a közvetlen reájuk települt „Werfeni“ rétegekkel, — a Verrukánó-konglomerát és a szt.-jakabhegyi homokkő már a triászhoz számítandó. Werfeni rétegek. A szt.-jakabhegyi homokkő-képződményeket az úgynevezett werfeni rétegek majdnem teljesen körülövezik. Kelet felé egész Pécs városába terjednek és a szőllőültetvények nagyobb részének altalaját képezik. A Donátus-kápolna tájékán bírnak a legnagyobb felszíni kiterjedéssel. Böckl a werfeni rétegeket két különböző részre osztja : egy alsó és egy felső részre. a) Az alsó rétegsorozatban főleg homokkő, homokos pala és agyagpala váltakoznak és csak ritkábban találhatók benne dolomitpadok. A rétegsorozat mélyebb szintája tarka, főleg vörös, vagy zöld színezettel bír. Szerves maradványok alig találhatók e rétegsorozatban. Böcklnek szorgos kutatása után csak egy helyen, a Pécsről Cserkútra vezető mezei út mentén sikerült egyetlenegy kagylótöredéket találni a cfr. Myophoria- costatából ; azonkívül sajátságos gyökéralakú kődarabokat is észlelt és gyűjtött, melyek valószínűleg növény-eredetüek. b) A werfeni rétegek felső sorozatában a dolomitpadok, valamint márgálc és feketés szürke, fehér mészpát-erek által áthatott mészkövek bővebben fordulnak elő ; a palás agyag-rétegek alárendeltebbek és színük felette ritkán vörös, rendesen zöldes, vagy szürke. Szerves maradványok a felső rétegsorozatban, kivált a mészkőrétegekben, nagyon gyakoriak ugyan, de fajokra nézve nem változatosak. Böckl és dr. Peters egymást kiegészítve, következő kövületeket találtak a rétegsorozatban : Myoplioria costata Zenk. Modiola trignetra Seeb. Gervilia mytiloides Schl. Pecten Albertii Goldf. Lyngula tennissima Br.
