Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

409

Balog István, színész, született 1790. decz. 8-án Lúcson, Bárány a- megyében. Meghalt 1873. jun. 21-én Budapesten. Több színdarabot irt és még többet fordított. O irta „Ludas Matyi“-t és a „Mátyás-diák, vagy a czinkotai iczcze“ czímü bohózatokat ; továbbá a „Politikus csizmadiáit.

Ballay Valér Ferdinand, szent Benedek-rendü áldozópap, született Pécsett 1802-ben. Munkái: „Gyászvevő.“ — „Tabulae memoriales.“ Irt számos latin verset.

Girk György, theologiai doktor és pécsi püspök, Girk Márton halászmester és Pintér Anna fia, született 1793. április 22-én Baján, hol a gimnázium négy osztályát elvégezvén, Katona István kanonok pártfogásával Kalocsán járt az Y. és YI. osztályba. A bölcsészetet Győrben hallgatta. 1809-ben a kalocsai papnevelő intézetbelépett; innen 1811-ben a pesti szemináriumba küldték. 1815-ben szentelték pappá. 1852-ben lett pécsi püspökké. Itt gyermek-szemináriumot alapított, megyei zsinatokat tartott és a szent Vinczéről nevezett szürke nénikéket meghonosította. Érdemei elismeréséül a pápa főpapjává, a király 1863-ban valóságos belső titkos tanácsosává s a vaskoronarend I. oszt. lovagjává; IX. Pius pápa pedig püspök-trónállóvá és római gróffá nevezte ki. Betegeskedése miatt utolsó éveiben a budai Ferencz-rendiek kolostorában tartózkodott, hol 1868. november 24-én meghalt. Munkái: „Egyházi beszéd,“ melyet püspöki székfoglalásakor mondott. — „Manuale sacerdotum.“ — „Szentbeszédek.“ — „Sermones latini.“

Festetics Leo (tolnai gróf), a pesti nemzeti színház igazgatója, született 1800. október 8-án Pécsett. Munkái : „A nemzeti színházról.“ — „Nehány szó a művészet és a nemzeti színház érdekében.“ — „Illemtan.“ —■ „A herczeg Eszterházy-család vadászatai Ozorán.“

Hermann János, Baranyavármegye főorvosa, báttaszéki, tolnamegyei származású. Munkái: „Dissertatio.“ — „Megyei orvosi eljárás.“ — „Halott- kémlet szabályai.“ — „A burgonyavész.“

Gundy Mihály, esperes-plébános, született 1805. okt. 12-én Kaposvárott. A pécsi papnevelő-intézetben nyerte papi kiképeztetését. 1842-ben Bakonyán plébánossá lett. Jeles magyar szónok és egyházi énekes volt. Munkái: „A jelen állás követelés-e?“ — „A világ átalakítója.“ — „Egyházpolitikai czikkezések.“ A katholikus szentegyháznak összesített hit- és erkölcstanát nyolcz kötetnyi egyházi beszédekbe foglalta, védő és czáfoló modorban kidolgozta a 40-es években ; e műve azonban kéziratban maradt.

Peitler Antal József váczi püspök, pápai főpap és trónálló, római gróf, valóságos belső titkos tanácsos, született 1808. márczius 24-én Pécsett; meghalt 1885. julius 24-én Váczon. Mint pécs-egyházmegyei pap először Szebényben, azután Pécsváradon volt. 1835-ben püspöki titkár ;

1885-ben pedig pápai főpap, 1859-ben váczi püspök lett. Mint titkár kiadta Szepesy Ignácz pécsi püspök beszédeit. Neki is vannak egyházi művei.

Ranolder János, veszprémi püspök, őfölsége a királyné kanczellárja, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a vaskoronarend nagy