Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

408 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Schuster János, született Pécsett, 1777-ik év május 4-én. Atyja pékmester volt. Dr. Schedel az 1837-iki akadémiai nagy gyűlésen eképen emlékezett meg róla : „Elvesztők Schuster Jánost, a pancratiasta férfit, egykor egy más literatura emberét, utóbb értve s tisztelve a kor kívánalmait, buzgó barátját a miénknek s nemcsak barátját, hanem azon osztályban, mely őt övének vallotta, a tudományok egyik legnehezebbikének, a chemiának, magyarul, rendszeresen s tárgyjegyzőleg megszólaltatóját s a ki buzgóságának főleg köszönhetjük, hogy egy egész rende polgártársainknak, a gyógyszerészek visszaadattak a nyelv- és nemzetiségnek.“

Festetics Pál (tolnai gróf), a magyar udvari kamara alelnöke, a szent István-rend középkeresztese, Festetics József tábornagy és szent- györgyi Horváth Erzse fia, született 1766-ban. 1777-ben Baranyavármegye főispánja volt. Munkája: „Respublica recte ordinata in Hungária.“

Szepesy Ignácz báró, halhatatlan emlékű pécsi püspök, kinek jótéteményei Pécs közönségét örök hálára kötelezték, született 1780-ban, Egerben ; meghalt 1838. julius 16-án. Életéről a történeti részben Írunk ; itt csak azt említjük meg, hogy számos irodalmi emlék maradt utána.

Bartosságh József, nyugalmazott jószágigazgató, született 1782. decz. 8-án Aradon. 1805-ben került Baranyába ; itt a Czinderyek pellérdi uradalmában nyert alkalmaztatást, hol 1812-ig működött. 1813-ban Batthyány József grófnak lett meghatalmazottja. 1817-ben özvegy Esz- terházyné Castiglione Borbála grófnő dárdai uradalmának kormányzatára hívták meg ; innen Apponyi Antalhoz ment Pozsonyba. 1828-ban nyugalomba vonult és részint Pozsonyban élt, részint atyjától öröklött kis birtokán, Baranyában, Villányon, a hol további napjait nagyrészt a gazdasági irodalomnak és bortermelésnek szentelte. Utolsó éveit Pesten töltötte, hol 1843. szept. 25-én meghalt. Munkái : „Bemerkungen über den Fortgang der landwirthschaftlichen Cultur der feineren Schafzucht.“ — „Beobachtungen bei der Veredlung der Schafe.“ — „Über nationeile Land- wirthschaft.“ — „Ungarische Mesto-Regeln.“ — „Gyakorlati javaslatok a birkatenyésztés körében.“ — „Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum.“ E kívül a gazdasági szaklapokban számos közleménye jelent meg.

Gerdenics István (jevebicsi), prépost-plébános, született 1786. aug. 10-én Pécsett. Családi neve Gergich volt és a turopolyai nemesek közül származott. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte; a bölcseletet Szegeden. 1810-ben misés pappá szenteltetvén, káplán volt Olaszban, Bog- dásán és Szigetvárott. 1821-ben a szent-Ágoston egyház plébánosa lett. Meghalt 1848. január 9-én Pécsett. Munkái: „Tiszteletoszlop Mária hét jelesebb ünnepére szentelve.“ — „Vrata nebeska.“ Imakönyv horvát nyelven. — „Govorenja nedilnja zacilu godinu cerkvenu slozsena.“ — „Molit- vena knjiga vrata nebeska nazvana iz razlicitik knjigak, u jedno sastav- ljena i za duhovnu kőrist illirickoga naroda.“ Egyházi beszédek horvát nyelven.