Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

404

IRODALOM KS MŰVÉSZET.

lentósei megczáfolják a történetíró adatait. A magyarok történetét tárgyaló munkája e gyarlósága mellett is a magyar történetírás egyik legmaradandóbb és legbecsesebb alkotása ; annál inkább is, mert hivatalos állásánál s összeköttetéseinél fogva a történetírás olyan forrásai is megnyíltak előtte, melyek mások előtt zárva maradtak. Ezekből ő bőven merített, úgy hogy történetének első, nagyobb fele több tekintetben megbízhatóbb az utolsó könyveknél. A kortársaktól, különösen a szereplő egyénektől teljes objektivitást különben se lehet várni; a politikai éles pártküzdelmek hatása alatt állanak ők is. Istvénffy zárja be a humanista történetírók sorát hazánkban; kortársa és tanítványa Thuanusnak. Mint ez, ő is az anyag kritikai földolgozását és művészi formába öntését tette föladatává s ennek tulajdonítható, hogy munkája máig sem évült el.

Telegdi Miklós, Pécs legnagyobb püspökeinek egyike ; Biharmegyé- ben, Telegden született 1535-ben. Meghalt 1586. évi április 22-én Nagyszombatban. 1577-ben nagyprépost, 1579-ben pécsi püspök lett. Korának első szónoka. Egyik kiváló munkája : „Az Keresztyensegnek Fondamen- tomirol való reovid keonyvechke. Ki az Szent Írásnak keuleomb-keuleomb lieleibeol, kérdés es feleles keppen irattatott es Telegdi Miklós mester áltál Deák nyelweol Magyar nyelwre fordittatott.“

Pécsi Simon születési helyétől, Pécstől nyerte nevét. Az erdélyi szombatosok alapítója, Bocskay István titkára és Bethlen Gábor idejében kan- czellár volt. Tudta a magyar, latin, német, török, görög, héber, arab, oláh nyelvet; mint theologiai iró tűnt föl leginkább.

Sztárai Mihály reformátor, egyházi szónok és iró. Minden valószínűség szerént Somogymegyében, Sztárán született, Baranya határszélén, Iványi község tőszomszédságában, mely község Perényi valpói uradalmához tartozott. Tanulmányai végeztével a paduai egyetemet látogatta s mint egyházi szónok már ott kitűnt. Baranyában 1544-ben lépett föl először, mint reformátor és pedig Laskón s rövid idő alatt 120 ev. ref. egyházat alapított. Tolnamegyében is lelkészkedett s itt a szuperintentensi méltóságot viselte. 1560-ban Debreczenbe nyert meghívást, hol még az évben meg is halt. Tolnán megírta Athanasius püspök életét versekben s ily czím alatt adta ki: „Historia de vita beali Athanasii Alexandriae episcopi fidelissimi.“ Irt egy vígjátékot is : „Az igaz papságról“, melyben a kath. papságot ostorozta. Irt e mellett számos éneket a zsoltárokból, melyeket a ref. énekes könyvekben ma is használnak.

Baranyai Pál (de Muche), baranyai származású protestáns pap, vagy tanító volt Székesfehérvárott másfél évig, mikor 1545-ben meghalt. A tékozló fiúról irt bibliai költeményt.