Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 393 gyökerező érdeke, — fájlalta, hogy érdekét az alapító-levél 10. pontjában rendelt gazdasági bizottságban, melyben két tagjának szavazati joga van, nem érvényesílheti, mivel a bizottság ülést nem tart, kénytelen tehát óhajtását egyenesen a kormánynál előterjeszteni, s utalt arra, hogy egyes polgárok részéről az alap növelésére minden fölhívás nélkül is tetemes pénzbeli segélyajánlatok tétettek, hogy ha a város pénzügyi állapota javulni fog : az intézetet örömest segélyezi ; végül hangsúlyozta, hogy az ország e déli vidékén ez volna az egyedüli jogakadémia, mely méltán megérdemelné, hogy mint 80 év előtt, úgy ez úttal is a királyi közalapítványokból segé- lyeztessék. Ez előzmények után leérkezett a magyar királyi helytartótanácsnak 1865. évi augusztus 25-én 65415. sz. a. kelt leirata, mely szerént ő cs. és ap. királyi fölsége 1865. évi aug. 2-án kelt legfölsőbb elhatározásával a pécsi joglyceum újólag való megnyitását legkegyelmesebben engedélyezni, azt nyilvánossági jelleggel és köztörvényességi bizonyítványok kiállítása jogával fölruházni méltóztatott, ama kikötés mellett, hogy a királyi jogaka- démiákra nézve már eddig kibocsátott és jelenleg érvényes, vagy még ezentúl kibocsátandó rendeletek határozatai e tanintézetre nézve is kötelező erővel bírjanak. — Az ekkép visszaállított jogakadémiát 1865-ik évi október hó 15-én nyitották meg és pedig minden iskolaévben egy évfolyammal. A három évfolyamban a hat tanár közt a tárgyakat ekkép osztották föl: 1. Esz- és büntetőjog, jog- és államtudományok encyclopaediája ; 2. a római s egyházi jog; 3. magyar polgári jog és eljárás; 4. magyar állam- és jogtörténet, magyar állami s igazgatási jog; 5. ausztriai polg. jog, magyar kereskedelmi, váltó- s bányajog ; 6. politika és statisztika. Az elősorolt kötelezett tanulási tárgyakon kívül az 1869/70-iki tanítási évtől kezdve a törvényszéki orvostan is előadatott. Új szervezés állott be ama szabályzattal, melyet ő fölségének 1874. évi május 4-én kelt legmagasabb jóváhagyása alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter bocsátott ki s az 1874. évi május 19-én 12917. sz. a. leiratával az 1874/75-iki tanév kezdetével léptetett életbe. Az akadémia jog- s államtudományi karrá alakíttatott át, négy évi tanfolyam hozatott be, nyolez tanszék lett rendszeresítve és pedig: 1. a római jog; 2. jogbölcsészet és büntetőjog; 3. nemzetgazdaságtan, pénzügytan, magyar pénzügyi törvények; 4. magyar-ausztriai magánjog; 5. peres és perenkívüli eljárás, váltó- s kereskedelmi jog ; 6. magyar közjog, általános bevezetés a jog- és államtudományokba, politika ; 7. statisztika, magyar közigazgatási jog; 8. jogtörténet egyházi jog részére. Ezekhez az 1875/76-iki tanévben mint kötelezett tárgy a tételes nemzetközi jog járult. Változás állott be ő fölségének 1883. évi aug. 20-ról kelt legfölsőbb elhatározásával jóváhagyott tanulmányi s vizsgálati szabályzat életbeléptetése folytán (vallás- és közokt. m. kir. miniszter 1883. évi szept. 4-én 28.700. sz. a.) és a mikor az 1889. évi XXVI. t.-cz. meghozatott, mely a katonai szolgálatot teljesítő jogtanulóknak a jogi tanfolyam 7 félév alatti
