Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
390 T A N U G Y. mennyiségtan, magyar nyelv, mértan ; a második évfolyamban : hittan, metaphyzika, természettan kapcsolatban mezőgazdaságtannal és természettörténettel, egyetemes történet, alkalmazott mennyiségtan, magyar irodalom, gyakorlati bölcsészet. A jogi fakultás első évi folyamának tantárgyai voltak : ausztriai monarchia s egyéb európai államok statisztikája, bányajog, ész-, ált. állam- és nemzetközi jog, magyar közjog; a második évfolyam tárgyai pedig: politikai tudományok, váltó- s kereskedelmi, magyar polgári büntető-jog és tiszti Írásmód. Az előadási nyelv latin, 1845. évi márcziustól kezdve pedig magyar volt. Királyi főigazgatók voltak : Dresmitzer József, győri kanonok és pápóczi prépost 1841/42. tanév végéig ; Deáky Zsigmond, caesareai fölsz. püspök ; aligazgatók (pro-direktor) : Grotzky István, Némethy János 1832—33., Kelemen József 1833—38., Aigl Pál 1838-39., Nagy János 1839—1847., pécsi székesegyházi kanonokok; Jónás József (1847) jogtanár, ez. kanonok. Tanárok és pedig a bölcsészeti fakultásnál a vallástan tanszékén és egyszersmind akadémiai hitszónokok : Vágovits Bertalan, Török István, Kunszt Tamás, Liebhardt Lukács; a bölcsészettan tanszékén : Jónás József, Jankó János, Plitzner Lőrincz ; a történelem tanszékén : Klivényi Jakab, Haas Mihály, German József; mennyiségtan : Kleiszner Sebestyén, Horváth László; természettan: Schneider Gáspár; magyar nyelv s irodalom : Ihász Gábor György, Farkas György, Rudics Dénes. A jogi fakultás tanárai voltak, és pedig a politikai tudományok, váltó- s keresk. jog tanszékén : Jónás József, a törvénykar idősbje ; a hazai jog tanszékén : Radenich Ferencz (közép-dragonoseczi) ügyvéd, a törvénykar másod-idősbje; a statisztika s bányajog tanszékén: Mangin Károly, Czukovits Vincze, Trenker Ferencz, Török István ; az észjog és magyar közjog tanszékén : Winkler Engelbert, Bilkey Lambert. Az aligazgatót a pécsi püspök a káptalan tagjai közül, a tanárokat részben a püspök, részben a zirczi apát nevezte ki; minden kinevezés, illetve kijelölés csak a kormány megerősítése által vált teljessé. Minden kinevezettnek tanári képesítéssel kellett bírnia ; a tanári fizetések, melyeket a városi pénztárnál vettek föl, úgy voltak rendszeresítve, mint a kir. akadémiáknál: alapfizetés 500 frt, a senior pótléka a jogi karnál 200 frt, a bölcs, karnál 100 frt, a prosenioré pedig 100, illetve 50 frt. Az akadémiai (lyceumi) alapítvány összes gazdasági ügyeit az alapítólevél külön u. n. gazdasági bizottságra ruházza, a mely az aligazgató s a számvevő évi számadásait megvizsgálja s ha helyesli, a fölmentvényt megadja; továbbá tőkék elhelyezése iránt s a mindennapi csekély kiadásokat meghaladó összegek tekintetében határoz. Határozatait a tollvivő az e czélra nyitott és az aligazgató által őrzött jegyzőkönyvbe — proto- collum consessuum generalium lycei Quinqueecclesiensis — iktatja. E
