Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ú G Y. 385 nek elismert gyűjtemény a 4 ezret jóval meghaladja és tekintve a régi római és görög pénznemnek nagy számát és ritka példányait, nemkülönben azok korrend szerént, külön e czélra készült szekrényekben való elhelyezését, hazánk hasonló éremtárai között bizonyára tekintélyes helyet vivhat ki magának. Több száz darabból álló ásványgyüjteményt is csatolt Szepesy püspök az éremtárhoz. A pécsi jogakadémia. Pécs hajdan nemcsak a déli vidéknek, hanem mondhatni, Magyar- országnak kulturgóczpontja volt. A XIV-ik században, a mikor az egyetemek európaszerte alapíttattak, hazánkban a tudományok terjesztésére s ápolására legalkalmasabbnak Pécs városa találtatott ; minélfogva Nagy Lajos királyunk itt „studium generale“-t alapított, melyet kérelmére ama kor szokásához képest, V. Orbán pápa 1367. évi szeptember 1-ről kelt bullájával megerősített. Az oktatás és tanulmányozás tárgyát képezé a római s kánoni jog és egyéb tudomány, kivéve mégis a theologiát. A tanulók a vizsgálatok sikeres letétele után a tudományosság fokozatait — doktorátust, magisteriumot — elnyerhették és ennek alapján bármely más egyetemen nyilvános előadások tartására jogot szereztek. A fölavatás joga — ama kor szokása szerént — a pécsi püspököt, vagy mikor a püspöki szék üres volt, a káptalani vikáriust illette. A király a tanárokat és a tanulókat, kik e főiskolát látogatták, valamint hozzátartozóikat kiváltságokban részesíté. Miben állottak azok, a kiváltságlevél híján meg nem állapítható. A tanárok illő javadalmazásáról a király gondoskodott. Beno- niai Galvano Bethininek, a kánon-jog tanárának, Vilmos pécsi püspök a jövedelméből még évi 300 ezüst márkát, vagyis 600 magyar arany frtot utalványozott, továbbá neki s örököseinek Ürögh helység minden földesúri jövedelmét, mely évi 70 arany frtot tett ki, valamint Pécs városában azt a házat, melyben lakott, a káptalan beleegyezésével adományozta. B rendeletét AT. Gergely pápa is jóváhagyta, de csak Galvano életére korlátozva. Ugyan ez a pápa 1376. január 16-áról kelt bullájával a pécsi egyetem tanárainak és tanulóinak, kik javadalmasok és ezért lakhelyhez kötve voltak, megengedte, hogy tanulmányozás czéljából öt évig Pécsett lakhassanak és a mellett javadalmuk jövedelmeit is élvezhessék. Az egyetem hire terjedtével tanárai újabb és újabb előnyökben részesültek ; a pápa ugyanis megengedte, hogy a pécsi püspök a pécsváradi Sz.-János és a pozsegai Sz.-Péter prépostságot a pécsi egyetemi doktoroknak adományozhassa. Az egyetem körülbelül 162 évig állott fönt. A mohácsi csatában az egyetemnek mintegy 300 tanulója tanáraival együtt küzdött a hazáért ; még 14 évvel később, 1540 körül 2000 látogatója volt az egyetemnek, mikor a hires jogtudós Illicini Péter — utóbb esztergomi kánonok és
