Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
32 BARANYA GEOLÓGIÁJA. 40. Babérez tartalmú vörös agyag 41. Homok 42. Lősz 43. Futóhomok 44. Mésztuffa 45. Áradmányok Diluvium Alluvium Arkhai, azoós-közetek. A phillit és gránit nagyobb elterjedésben a fazekasboda-mórágyi hegyvonulaton található; Zsibrik mellett csekélyebb hosszúsággal biró szalagban, phillit közben települt mészpalákkal lép fel. A gránit azonkívül keskeny szalagként, a Mecsekhegység tövén, Pécsett is bukkan ki, sőt Böckl még Pécstől mintegy 23 kilom. nyugatra Szent-Erzsébetnél is konstatálta a gránit előjövetelét. Dr. Roth Samu a „Fazekasboda-mórágyi hegyláncz eruptív kőzetei“ czímű értekezésében, ki a Baranyában előforduló kristályos kőzeteket, kőzet- és vegytanilag kimerítő vizsgálat alá vette és közölte ; következő válfajokat különböztet meg: 1. Orthoklas-oligoklas gránitot, 2. Gneiszgránitot, 3. Orthoklas-gránitot, 4. Diahas-dioritot, A Baranyamegyében előforduló gránitok oly mély mállásnak indultak, hogy azok technikai czélokra alig alkalmasak. Még az ép gránitnál is az a nevezetes, hogy minden épsége daczára számos himonittal kitölt' .1 repedéssel bír, melyek minden határozott irány nélkül egymást kereszt«^ haladnak és a kőzetnek építkezésre való használatát csökkentik. A legrégibb üledékes képződmények, melyek Baranyában kópviselvék, a Mecsekhegység nyugati részében jutnak napfényre. Cserkúttól Bodáig a szt.-jakabhegyi vonulattól délre fekvő dombos lejtő számos pontján barnasárgás, vagy szürke homokkő látható, mely olykor durvább szemcsés, vagy konglomerátos homokkővé válik. Cserkút környékén a homokkő vörösszinű s helyenként igen földpát-tartalmu lesz. A homokkő hol vékonyabb, hol vastagabb rétegekben lép fel és csak főleg délkeletre, délre, sőt délnyugat felé dűlnek e rétegek. A homokkövekkel vékony rétegezésű, csillámtartalmú, agyagos homokkőpalák, valamint pala-agyag váltakoznak. E homokkövek és palák elterjedési területén, Cserkút és Kővágó- Szőllős körül sok helyt feketés szinü, kovásult fatuskók találhatók többnyire kisebb darabokban ; de Böckl Kővágó-Szőllős környékén oly példányokat is gyűjtött, melyeknek méretei óriási nagyságú fákra utalnak és az araueariíes-családhoz tartoznak. A homokkövekkel váltakozó pala-agyagban, Böckl, Kővágó-Szőllős Palaeszoós lerakodások. Dyasz szintéma.
