Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N U G Y. 377 Ekkor azonban a reáliskolák életében lényeges változások történtek. Az 1873/74. iskolaévig a tanítás nagyban és egészben véve a Thun-féle Organisations-Entwurf szerént folyt, most azonban mindinkább ama törekvés nyilvánult, hogy mindama tanítási tárgyakat, melyeknek nincs szorosabb értelemben vett képző hatásuk, hanem inkább csak gyakorlati czéloknak szolgálnak, a tanítás tervéből kihagyni és a reáliskolát oly irányban átalakítani, hogy a modern nyelvek alapján s a természettudományok segélyével oly formális képzést nyújtson az ifjaknak, mint azt a gimnázium teszi a klasszikái tanítás alapján. Ez irányváltoztatásnak nemcsak az volt a következménye, hogy a tanítási terv teljesen megváltozott, hanem az is, hogy az eddigi 6 osztály helyett a reáliskolai tanítási folyam 8 osztályra terjesztetett ki s hogy ezentúl minden reáliskolát végzett tanuló, ha tanulmányait felső, egyetemi rangú iskolában (műegyetem, bányász-akadémia, stb.) folytatni akarta, érettségi vizsgálatot tartozott tenni. Ez átalakulások az 1875/76. iskolaévben nyerték betetőzésüket, a mennyiben ekkor nyílt meg először a pécsi reáliskolában a 8-ik osztály. A reáliskolákat alapjukban megváltoztató intézkedések, továbbá ama ellenséges magatartás, melyet az akkori közoktatási kormányhoz közelálló tanügyi körök a reáliskolai oktatás ellen tanúsítottak s melylyel ez intézetek eltörlésén munkálkodtak, továbbá ama speczialisan a pécsi reáliskolát érintő egyenetlenségek, melyek az akkori tanári karban keletkeztek s kifelé is érezhetőkké váltak, megingatták ama szeretetet és bizalmat, melylyel a közönség ez iskola iránt eddig viseltetett s a tanulók száma rohamosan apadni kezdett, úgy, hogy pl. az 1876/77. iskolaévben csak 352, az 1878/79. 265, az 1881/82. évben 233, sőt az 1884/85-iki iskolaévben már csak 200 növendék jelentkezett fölvételre ; ekkor azonban beállt a fordulat ; már a következő évben 228 s azóta állandóan minden évben több és több tanuló jelentkezett, 1890/91. iskolaévben már 414, azután 419, 430 s végül a most folyó 1895/96- ik iskolaévben a beirt nyilvános tanulók száma 421-rc szaporodott. A bizalom visszatérésének okai nemcsak abban keresendők, hogy a főben és tagjaiban rekonstruált tanár- testület sympathiákat tudott kelteni s az intézetnek visszahódította régi barátait, hanem főképen abban, hogy az új középiskolai 1883. XXX. tör- vényezikk véget vet a bizonytalansága nak, biztos törvényes alapot ad a reáliskolának s egyenrangúvá teszi a Dischka Győző.
