Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 363 Zene- és énekiskola. Hazánkban az éneket annak módja és rendje szerént szintén ott találjuk a népiskola törvényes tanítási tervében, de tanítási anyaga, valamint módszere kifogás alá esnek és javítást kívánnak. A pécsi zeneiskolában Szvoboda Gáspár zenetanító nevével már az 1787/88. isk évben találkozunk. A régibb zenetanítók közül megemlítjük még Jusséi Ferenczet, a ki 1808-ban és Wimmer Edét, a ki a 40-es évek közepén működött. 1825-ben a zeneiskolába járt 45 tanuló és pedig a normálisták közül 25 s a latinisták közül 20. 1842/43-ban a zeneiskolában egy rendes és egy helyettes tanítót alkalmaztak. 1859-ben 37 és 1863-ban pedig 12 volt a tanulók száma. A közel egy évszázad óta föntálló zeneiskolát újra szervezték s ma már 3 tanító oktatja a zenében az intézetet látogató 80 növendéket. A zeneiskola helyisége a belvárosi községi népiskola második emeletén van. Hoffer Károly 1883-ban állt az iskola élére, miután előde Gungl János meghalt. Hoffer vezetése alatt a rendszeres és alapos oktatás következtében a zeneiskola életében nagy haladás tapasztalható, miről már a több évi záróvizsgálatok és a zenélő ifjúság jótókonyczélu nyilvános föllépései is tanúskodnak. Az iparos-tanonczok és segédek is fölvétetnek a zeneiskolába, a hol az esti órákban külön tanfolyamban a fuvóhangszerek kezelésében nyernek — szép sikerrel — oktatást. 1895/96. iskolai évben a városi zeneiskolába járt I—IV. osztályban 54 tanuló hegedülni, a továbbképző tanítási folyamba 4, fuvolát tanult 2 s fuvóhangszereket 20 tanuló. A zenetanítók sorrendje: Szvoboda Gáspár, Jüssel Ferencz, Wimmer Ede, Gungl János, Hoffer Károly, Túrna Venczel, Lőhr Vilmos. A falusi iskolákban az egyházi ének tanítására fektetik a fősúlyt. Német ajkú községekben többnyire a tanító vezetése alatt sok helyen fuvóhangszerekkel zenekarok létesülnek. Tornacsarnokok, tornahelyiségek és játszóterek. A tornatanítás szükségességét már az 1790/91. és 1825—27-iki országos tanulmányi válsztmányok is fölismerték, de csak 1863-ban a pesti nemzeti tornaegylet működési idejétől fogva kezdett terjedni honunkban a tornázás. Ez egyesület példájára később több népes városban, így Pécsett is alakult tornaegylet. Az 1868. évi népoktatásügyi törvény által a tornázás tanításának kötelezettsége minden népoktatási intézetre kiterjesztetett. 1894/95. évben van a megyében összesen 231 tornatér. Tornacsarnok megyénkben csak két helyen van : Pécsett és Mohácson,
