Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
358 T A N Ü G Y. viseli, ettől mégis teljesen független, a mennyiben az összes költségeket a város közönsége viseli. 1895-ben beiratkozott 274 gyermek, kik közül a nyári hónapokban megjelent 1G0—170, télen 80—90. Falusi óvók. Pécs város óvóin kívül Baranyában több helyen van óvó. Bakóczán özv. Majláth Györgyné 1890-ben alapított óvót. Duna-Szekcsőn 1890 óta van magán jellegű kisded-óvó Droppa nővérek vezetése alatt. Az új óvó készülőben van. Főherczeg-Lakon néhai Albrecht főherczeg 1885-ben alapított óvót. A nagy költséggel fölállított épületben van a 4 óvónő lakása, egy kápolna és több játszóterem. Az óvó mellett nagy kiterjedésű befásított udvar és játszótér van. Az összes föntartási költségeket és kiadásokat az uradalom viseli. A kisdedekkel való érintkezési nyelv magyar és német. A kisdedek száma 100. Kárász-pusztán Biedermanné alapított mintegy évi 2 ezer frt költséggel óvót. A gyermekek reggeltől estig vannak ott s déli ebédet és ozsonnát is kapnak, ezenkívül karácsonkor mintegy 150 frtnyi összegből vesznek számukra ruhát és játékszereket. Maisson 1894 óta van a nyári (május—szeptember) időszakra terjedő kisdedóvó. Mágocson magánóvónő vezetése mellett áll főn az óvó. Mohácson van két magán- és két községi óvó. Német-Bólyban a teljesen fölszerelt óvót Montenuovo Júlia herczegnő alapította 1882-ben. Van benne kápolna és két óvó-helyiség. Van továbbá befásított játszótér is. Évi föntartási költsége 1400 frt. A német-bólyi kath. népnevelési egylet évenként 25—50 frtot ajándékoz az óvó-gyermekek fölruházására. Az óvó vezetését a Páli szent Yincze nővérekre bízták. Az érintkezési nyelv eleinte német volt, de 1893 óta magyar. A kisdedek száma 70^80. Siklóson az óvó föntartásához gróf Batthyány Ödönné évi 180 frt segélylyel járul, mely összeg fejében az alkalmazott óvó 15 gyermeket köteles intézetébe ingyenesen befogadni. Legújabban Siklós nagyközség 5 ezer frt költséggel szintén létesít óvót. Az ismétlő (vasárnapi) iskolák. Az 1795. szept. 25-én kiadott helytartótanácsi rendeletben többek közt ez foglaltatik : „. . . Minthogy pedig oly inasok is vannak, a kik még írni és olvasni sem tudnak s így a rajzolásban sem igen boldogulhatnak ; azért minden városban és faluban, a hol nemzeti iskolák vannak, fölállítandók az u. n. vasárnapi ismétlő iskolák, milyenek némely helyen szép sikerrel már működnek; s ezekbe kivétel nélkül minden iparos- és kereskedő-inas tartozik hetenként 2—2 óráig járni.“ E rendelet ellenőr