Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
356 T A N Ü G Y. séglet — lépnek ki évente a végzett növendékek ; de épen azok jobbjai közül sokan csakhamar más pályára lépnek, hol munkájuk után tisztességes megélhetésük jobban van biztosítva. A tanitóhiánynak legnagyobb oka a 300 frtos minimális fizetés, ennek részben föld- és terményekben való kiszolgálása s újabban a tanítói nyugdíjtörvény hátrányos alkalmazása. Iskoláinkban valóságos népvándorlás van. Tanítási év közben, különösen az osztálytanítók, ha némileg jobb javadalmazása állásra mehetnek, otthagyják állásukat s az ott hagyott iskola hónapokig üresen áll. Megyei és városi egyéb népoktatási intézmények. lO-sdeclóvó-intézetek, menedék:ÏLelyek:A kisdedóvók üdvös intézménye első sorban, folytonos fölügyelet mellett a 2—6 éves gyermekek lelkének és testének megóvását minden természeti, vagy erkölcsi veszélytől czélozza, második sorban pedig a kisdedek értelmének, szivének és akaratának helyes irányban való kifejtésére törekszik. A kisdedóvó-intézetekkel szoros kapcsolatban állanak az úgynevezett menedékhelyek, vagy falusi gyermek-menedékházak, melyeknek fölállítása sokkal olcsóbb lévén, mint az óvódáké, a szegényebb néposztály gyermekeinek vannak szánva, úgy városokban, mint és legkivált faluhelyeken. Czéljuk a már érintetteken kívül, menedékhelyül szolgálni, kivált a földmíveléssel foglalkozók kisdedeinek, kik a nagy munka idején a gondatlan szülők által többnyire otthon, zárt szobákban magukra hagyatnak. Az óvók tekintetében megyénkben nagy hiány tapasztalható. Ennek okát főleg abban találjuk, hogy a községek anyagi helyzete olyan, hogy óvók fölállítására alig képesek. Az 1891. évi XV. t.-cz. alapján kötelezve vannak a községek óvók fölállításra, de a törvény végrehajtása csak igen lassan halad a fönt említett oknál fogva. A törvény értelmében vannak : a) kisdedóvók, b) állandó menházak és c) nyári menedékházak. Pécsett a régibb időkben se volt az óvóügy teljesen elhanyagolva. Már 1845-ben találunk itt óvót 30—40 növendékkel. Ez volt Baranyavár- megyében az első és egyedüli óvó. Időközben ez intézet megszűnt. Ez intézetnek 1600 pengő frt alapja volt. A szabadságharcz idején — miután minden itteni iskolaépület kaszárnyává és kórházzá alakíttatott át — az óvó helyisége elemi iskolául használtatott. 1860-ban Szigriszt József, a hazai óvóügy egyik legjelesb úttörője, a város és a „Pécsi Takarékpénztár“ segélyezése mellett állított föl magánjellegű óvót. Ez óvót 1879-ben a pécsi jótékony nőegylet vette át s a közönség adakozásaiból díszes házat épített az óvó számára. Föntartásához a város évi 300 írttal járul. Az idén (1898. közepén) 76 fin- és 62 leánygyermek, ezek között 40 ingyenes látogatta az intézetet. A nőegylet óvónőképző-tan folyamot is tart főn, melyen
