Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
TANÜGY. 345 most is fönálló iskolaépületet fölépíttette s ebbe az előbb bérházban volt iskola még ugyanaz évben beköltözködött. Ez épületben eleinte csak négy tanítási terem volt. Később azonban átalakították és bővítették az épületet, mely új korában sem felelt meg a követelményeknek. Az 1859-iki tanítási év éitesítőjében a tanítók által az egyes osztályokban elvégzett tanítási anyag is föl van sorolva. Ez évben 320 tanuló járt ide. 1864-ben a leányosztályokat elkülönítették. 1868-ig az iskola ügyeiben tényleges változás nem történt. Az 1868-iki iskolai törvény életbelépésével ez iskola felekezeti jellege is megszűnt és községivé változott. A főta- nító igazgató-tanítói czímet nyert s a tanítók testületté alakultak. A tanulók száma ekkor 340, 1869-ben pedig 317 mindennapos és 37 ismétlő volt. 1874-ben megnyitották a III. fiú- és III. leányosztályt. 1874-ban megnyíltak a IV. fiú- és IV. leányosztályok. Az egyesített III. és IV. leányosztályt a szomszédban lévő Ponauer-féle bérházban helyezték el. 1878-ban a megnyitott V. leányosztályt a IV.leányosztálylyal egyesítve az Attila-utczában lévő bérházba helyezték el. Haksch Ignácz igazgató-tanító elhalálozása folytán az iskolaszék Horváth Antalt bízta meg ez intézet vezetésével. 1882-ben a város megvette az iskola nyugati oldalán fekvő Czindery-féle szomszédépületet, az intézetben lévő helyiségeket átalakíttatta tanítási termekké s ezekben helyeztettek el a bérházakban volt osztályok. 1888-ban Horváth Antalt nyugdíjazták s helyét Marsai Ferencz töltötte he. 1890-ben a VI. leányosztály nyittatott meg, úgy azonban, hogy az V-el kapcsolatos és egy tanítónő által vezettetik. 1896-ban a tanulók száma 678-ra emelkedett, kik közül 351 fiú és 321 leány. Az iskola jelenleg I.:—IV. fiú- és I.—VI. leányosztályból áll, mely osztályok 9 tanítási teremben vannak elhelyezve. Ez iskolánál mint főtanítók, illetve igazgató-tanítók működtek : Szombathy Ignácz, Szombathy Károly, Haksch Ignácz és Horváth Antal. Osztálytanítók voltak : Jelencsics Ferencz, Hodek József, Androlics Ferencz, Haksch Ágnes, Dietrich Ádám, Glazer Francziska, Petz István, Nick Józsa, Iíőberling Márton (id. helyettes), Sirisaka Andor, Szivér István, Reizner Teréz, Petz Mari, Skolnik Géza, Dillmann Antal, Germán István és Wiener Anna. A testület ez idő szerinti tagjai : Haksch József, Magda Pál segédtanító, Simon György, Marsai Ferencz igazgató-tanító, Gonda Mari, Haksch Emilia, Bartosságh Józsa, Kőglné-Deutsch Valburga és Nehrebeczky Ilona. A zárdái róm. kath. elemi leányiskola. Már Klimó György pécsi megyés-püspök hozatott Pécsre apáczákat, kik nőneveléssel foglalkoztak, de ezek csakhamar eltávoztak. Sci- tovszky János szintén pécsi megyés-püspök és később herczegprimás a „Mi asszonyunkról“ czímzett apáczák számára zárdát alapított s vele kapcsolatban belső és külső leányiskolát létesített. 1847-ben vette meg az 1752 □ ölnyi telket 13 ezer forinton és ugyanaz év május 10-én kezdték meg az építést, melyet az 1848-iki események megszakítottak. 1851-ik év tavaszán újra munkához fogtak s julius 6-án az épület már lakható állapotban volt. 1852 elején a zárda alapítványi vagyona 290 drb arany és 48.000 pengő frt, Az intézetben nevelt leányok a nyilvános iskolák
