Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 325 fölügyeletet az igazgatótanítók és az összes közs. népoktatási intézetek fölé 1891-ben kinevezett föl ügyelő -igazgató — jelenleg Schneider István — gyakorolják. A 70-es évek végén a tanítók testületté alakullak ; havonként értekezleteket tartanak, jegyzőkönyvet vezetnek, a miniszteri tanítási terv alapján részletes tanítási tervet készítenek, a rajz és torna kötelező tanítási tárgy lesz, a főtanító igazgatói czimet nyer, a hitoktatás szerveztetik s külön hitoktatókra bizatik. Míg a régebbi években az irás, olvasás, számolás és katekizmus tanításán kívül egyéb tanítási tárgyakat csak mellékesen tanítottak, újabb időben a reáltanítási tárgyak tanítására is nagy súlyt fektetnek. A magyarosítás terén Pécs város iskolái mindig megtették a lehetőt. E tekintetben mindig voltak úgy a tanítók, mint a köztörvényhatóság, valamint az egyházi hatóság tanügyi tagjai között a hazai nyelvnek lelkes apostolai. A régi, leginkább testi fenyítékből álló, fegyelmi eszközöket ma már nem alkalmazzák. Az iskolából kikerültek értelmi, erkölcsi és hazafias állapota általában kifogástalan. Beiratási és tanítási dijak régebben csekélyek voltak, ma azonban az összes községi, elemi, polgári leány, zene és az iparostanoncz iskolái úgy a magán vizsgálati díjak után e czímen a városi költségvetésben már igen tekintélyes összeg (1896-ra 10.245 frt) szerepel. Minden tanítás, év végén női kézimunka és rajzkiállításokat rendeznek, melyek nem kis mértékben fokozzák a tanulók szorgalmát és dicséretes ügyességről, ízlésről és szorgalomról tesznek tanúságot. A tanítási év szept. elejétől junius végéig tart. Szünidő hetenkint két fél nap délután. A tanítási évben negyedévenként a tanulók időszaki értesítőt kapnak. Pécs szab. kir. város népiskolai ügye ma már oly nagy mérvű fejlődésnek indult, milyennel hazánkban talán egyetlen vidéki város se dicsekedhetik s részben c körülménynek is tudandó be, hogy Pécs a Dunántúlon nemcsak az első helyet vívta ki magának, hanem teljesen megmagyarosodván, védőbástyát képez a szomszéd szlávság erőszakoskodó nemzeti törekvései ellen. A régebbi időkben sokat tettek városunk iskolaügyében Nagy József polgármester és Obadich János városi tanácsos ; de legnagyobb érdeme van a városi községi iskolák fejlesztésében Aidinger János kir. tanácsos polgármesternek, mint a közs. iskolaszék ez idő szerénti elnökének. Ha összehasonlítjuk a század elejét a jelenlegi iskolai állapotokkal, látjuk, hogy míg a század elején alig volt egy számba vehető iskolája Pécs városának, addig napjainkban, mint alább látni fogjuk, teljes virágzásnak indult városunk népiskolai ügye.
