Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
316 TANÜGY. Iskoláink történetében ez átmeneti korszak volt. Később aztán lassan- lassan ébredezni látjuk a népiskola géniuszát, hogy a következő korszak, mint a nép értelmi nevelésének, a szabad, értelmes és öntudatos polgárok képzésének magasztos eszméje, fényes diadalra emelkedliessék és elfoglalhassa újra azt a magas polczot, mely számára már Mária Terézia és 11. József által kijelöltetett. A legújabb korszak népiskoláink történetében az 1867-ik évvel kezdődik, mikor Eötvös József báró vette át a vallás- és közoktatásügyi tárezát. Eötvös a haza jövőjét, a haza boldogságát a nép értelmi nevelésébe helyezte. E meggyőződés indította őt ama törvényjavaslat benyújtására, mely az 1868. évi országgyűlés által elfogadtatva, még az évi deez. 5-én mint XXXVIII.' törvényczikk királyi szentesítést nyert. E népiskolai törvény kimondja pénzbirságolás terhe, sőt a szülői fölügyeleti jog elvesztésének terhe alatt az általános iskolakötelezettséget, mely tart a gyermek 6. évétől 12, illetve 15 éves koráig és e mellett a községi hat osztályú népiskolák fölállítása által gondoskodik arról, hogy a gyermekek 12, illetve 15 éves korukig az iskola áldásthozó falai között tölthessék idejűket. A fölügyeletet szakférfiakra, kir. tanfölügyelőkre, községi iskolaszékekre, a későbbi közoktatásügyi kormány pedig ideiglenes iskolalátogatókra bízta. A felekezetek a népiskolák fejlesztésében általánosságban követték az állam példáját s bár sok nógatást eltűrnek, örömmel ismerjük be, hogy tetemes anyagi áldozatok árán törekednek haladni. Iskoláink legnagyobb része a felekezetek kezében van s terhét az ő vállaik viselik. A magyar nemzeti nevelés megállapításában kiváló érdemet szereztek. A róm. kath. és egyesült görög-katholikus népiskolák rendszabályait, utasításait, tanítási terveit a püsköki kar 1877-ben adta ki. A szerb görögkeleti népoktatásügyet szabályozó, a szerb nemzeti kongresszus által hozott s a király által 1872-ben változatlanul jóváhagyott tervezetek az országos törvényeknek szintén megfelelnek. Ugyan ilyenek a protestáns felekezeteknek püspökségeik szerént külön-külön készült népiskolai szervezeteik, melyek főbb vonásaikban egységesek. Az izraeliták 1868. év végén egyetemes egyházi gyülekezeteket hívtak össze s itt alkotott és a király által módosítva jóváhagyott szabályzataik egy része szól az elemi iskolákról is, megszabván egyebek közt a hittan anyagát is. Különben a miniszteri tanítási tervet használják, de a német nyelvtan elemeit is tanítják. Az iskolaszékek az 1868. évi XXXVIII. t. ez. értelmében a községi és kath. iskoláknál megalakíttattak. Az ág. ev. hitközségekben az iskolaszéki teendőket a zsinati törvények érteimében az egyháztanácsok, az ev. ref. kisebb hitközségekben pedig a praesbitériumok végzik. Elnökeik a róm. kath. iskoláknál a plébánosok, a többi felekezeteknél a hitközségi lelkészek. A jegyzői tisztet mindenütt a tanító végzi s a tagokat a község értelmesebb polgárai képezik. Legtöbb helyen az iskolaszék, mely mai szervezetében nem is felelhet meg czéljának, mit sem törődik az iskola
