Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

288

BARANYA NÉPEI.

a fönti beszéddel a menyasszonyt. Elbúesuzás után különösebb formák nélkül megindul a mindkét házbeli násznép a menyasszony kíséretében a vőlegényes házhoz gyalog, vagy kocsin. A menyasszony vőfélye eként vezeti be a menyasszonyt :

— Édes házigazdánk, imhol megérkeztünk, házadhoz egy munkás jó leányt vezettünk, a kit a házasság bonthatlan kötele, ezen becsületes háznak fölszentele. A ki megszeretvén te kedves fiadat, szolgálni kívánja tulajdon házadat. A kit már fiad is tiszta szívvel szeret, vele kíván élni, valamíg csak élhet. Elhagyta szüleit, elhagyta testvérjét, hogy itt föltalálta szeretett hű férjét. Téged kíván ő már ezután szolgálni, parancsolatodra mindig készen állni. Légy hát atyja helyett néki atyja, ha így lesz az Isten akaratja. Vezesd, oktasd híven, most ifjúságában, hogy öröm láttassák az ő jóságában. O hozzá jó szívvel mutassad magadat, így ha ő majd érzi jó indulatodat, híven szolgál téged, kedves lesz éltetek, így a Mindenható meg is áld titeket, mindenféle jókkal körülvesz benneteket.

Az új házaspárhoz fordulya, mondja tovább a vőfély :

— Ti is, ifjú párok, egymást szeressétek, mert a hit megszegés Isten előtt vétek. Emlékezzetek meg, ma mit fogadtatok, mikor a templomban kezet váltottatok. Esküvéstek legyen két szemetek előtt, hogy kedvesek legyetek a nagy Isten előtt. Védjék hatalmas kezek onnét fölül éltetek, örökös napfény sugarak fényesítsék egetek. Végre bevégződvén életetek szakasza, nyíljon meg rátok az égnek örökös tavasza, hol az angyaloknak szent társaságába, jussatok az egek dicső szent várába. Szívesen kívánom.

Erre táncz, dal, i'vás és tréfa közt a nagy közönség különvál ; a menyasszony násznépe visszamegy s a menyasszony nyoszolyóival a vőlegényes háznál marad.

A vőlegény, menyasszony, vőfélyek és násznagyok a legközelebbi rokonokkal egy külön szobába vonulnak, hol az új házastársak elé mézet és kenyeret, gyümölcsöt, süteményt tesznek. A méz- és kenyérből föltétlenül enni kell a menyasszonynak, jelezvén, hogy a kenyeret e háznál megbecsüli s férje életét megédesíteni fogja. E rövid ozsonna után az új pár is a tánczolók közé vegyül, mulat, míg a vacsora elkövetkezik. Ez rendesen esti 10—11 óra tájban van ; addig is, hogy a násznép ne unatkozzék, kalácsot hordanak körül.

A vacsora ugyanabból áll, mint az ebéd ; van leves, hús tormával, káposzta és paprikás. A tálalást a „szakácsok,“ az italfölhordást a vőfélyek végzik.

Vacsora végeztével a menyasszony a vőfélylyel minden jelenlévőt megcsókol, mintegy búcsuzásképen. A kit megcsókol, az kisebb összeget ad a menyasszonynak, mit itt 1$ „csókpénz“-nek neveznek. Ez kizárólag a menyasszonyé. Rendesen 25—40 frt, néha több is gyük össze. A „csókpénz“ szedése után asztalbontás és újra táncz következik.

Pár negyed óra után a vőfély feltűnés nélkül aludni kíséri az új házaspárt, kik 2 — 3 órai félrovonulás után újra megjelennek; a meny-